Lampl Zsuzsanna (szerk.): Tanulmányok az ifjúságról - Nostra Tempora 21. (Somorja, 2014)
II. Ifjúság 2012-ben - Szilávssy Tímea: Fiatalok és a kockázati magatartás
Fiatalok és a kockázati magatartás 187 szabályok megszegéséhez folyamodhat és deviáns viselkedési58 formákat sajátíthat el. Mint már előzőleg említettük, figyelmünket a kábítószer-használat felé irányítjuk, mely a fiatalokat veszélyezteti a leginkább. A hangsúlyt a fiatalok droghasználattal szembeni hozzáállására helyezzük. Fő kutatási kérdésünk: Milyen hozzáállás jellemzi a fiatalokat a droghasználattal szemben? Parciális kérdéseink a következők: Milyen drogfajtákkal van tapasztalatuk a fiataloknak? A kutatások és statisztikák többsége azt mutatja, hogy leggyakrabban a marihuánával van tapasztalata a fiataloknak, és hasonlóan ez az a tiltott anyag, amellyel szemben a leginkább toleránsak, ill. hajlandóak bizonyos körülmények között elfogadni a drog használatát, sőt bizonyos esetekben a legalizálását. Milyen módon differenciálódik a fiatal korosztály a droghasználattal szembeni tolerancia szempontjából? Milyen életkörülmények között toleránsabbak a fiatalok a droghasználattal kapcsolatban? Ezen a téren gyakori jellemző a kíváncsiság és a kortársak hatása, ezért feltételezzük, hogy a fiataloknál az ilyen és ehhez hasonló válaszok fognak dominálni. Az iljúságszociológia Az ifjúságszociológiával foglalkozó szakemberek egyik fontos kérdése, hogy a gyerekkor, az iijúság milyen jellemzőkkel bír egy adott korszakban. Napjaink társadalmi és gazdasági változásai mentén vizsgálva a kérdést, új, az ifjúsággal kapcsolatos paradigmák átalakulásának folyamatához juthatunk. Az ifjúság a modem társadalomban sajátos pszichológiai, szociológiai és tudati jellemzőkkel rendelkező életkori társadalmi csoport. Az iijúság körében megfigyelhető szociológiai folyamatokat a társadalom alapszerkezetének sajátosságai határozzák meg, ugyanakkor hiba lenne azt állítani, hogy a fiatalabb korosztályok belső struktúrája, viszonyrendszere a felnőtt társadalom egyszerűsített, kicsinyített változata lenne. Jó példák erre a szubkultúrák megjelenései és virágzásai, amelyek a felnőttkor időszakára a legtöbb esetben megszűnnek létezni, vagy alapjaiban alakulnak át. A valamilyen sajátságos elemmel rendelkező szubkultúrák képesek arra, hogy az adott korosztály tagjainak egy részét befolyásolják, attitűdjeiket meghatározzák. Mivel a hasonló korosztályba tartozó fiataloknak nagy vonalakban azonosak a világról alkotott elképzeléseik, attitűdjeik, ezért a szubkultúrák azokat az egyéneket célozzák meg, amelyek valamilyen formában eltérnek az átlagtól. A fiatal nemzedékkel foglalkozó kutatásoknak, elméletalkotásoknak figyelembe kell venniük számos tényezőt, amelyek befolyásoló erővel bírnak az érintett generációkra. Ezek közül fontos tényezőnek mutatkoznak az értékrend gyors változásai a divat iránti érzékenységből adódóan, maga az ifjúság összetételének radikális változását illetően, a fiatalok érzékeny reakciói az érzelmi változásokra (nagyobb sérülékenység), a globalizáció - az egyént érintő kulturális sokkhatás, az individualizáció mint a globalizáció kiegészítő eleme és a hedonista életérzés jelenléte. 58 A deviancia olyan társadalmi normáktól való eltérést jelent, amelyeket egy közösség vagy a társadalom jelentős része elfogad. A mai szóhasználat deviánsnak nevez mindent, ami a társadalomban a szokásostól, az elfogadottól eltér. A deviáns viselkedés relatív, történelmi kortól, adott társadalomtól, sőt a társadalom meghatározott csoportjától függ az, hogy egy cselekvés deviánsnak számít-e.
