Lampl Zsuzsanna (szerk.): Tanulmányok az ifjúságról - Nostra Tempora 21. (Somorja, 2014)
II. Ifjúság 2012-ben - Kelemen Zsófia: A Y generáció és a felnőttkor - Posztadoleszcensek Szlovákiában
Az Y generáció és a felnőttkor - Posztadoleszcensek Szlovákiában 121 A felnőtté válás lépcsőfokai a szlovák társadalomban Kíváncsiak voltunk, vajon a felsorolt objektív mutatók hierarchikus sorrendbe állíthatók-e, azaz átlagosan ugyanolyan sorrendben következnek-e egymás után. Kiválasztottunk öt komponenst, amiből megpróbáltunk Guttman-skálát44 szerkeszteni. A skálához az alábbi öt változót használtuk (ebben a sorrendben):- tanulmányok befejezése,- munkába állás,- teljes anyagi függetlenség a szülőktől,- élettársi viszony,- elköltözés a szülőktől. Ezekkel a változókkal a reprodukálhatósági együttható értéke nem érte el a kívánt 0,9-es értéket, ám a próbálkozást nem adtuk fel. Az „élettársi viszony” kihagyásával a skála már megszerkeszthető (a reprodukálhatósági együttható pontosan 0,9). Ebből a tényből az következtethető, hogy „a tanulmányok befejezése, munkába állás, anyagi függetlenség, elköltözés a szülőktől” egyfajta forgatókönyvet vagy lépcsőfokokat képeznek a felnőtté válás felé, az élettársi viszony vagy a komoly párkapcsolat (és ebből következően a házasság és a gyermekvállalás) időzítése azonban nagyon egyéni és nem annyira külső tényezőktől, mint emberi tulajdonságoktól vagy élethelyzetektől függ. Nem igazán lehet életkorhoz vagy valamilyen jelentős társadalmi eseményhez kötni. Az 1. táblázat azt mutatja, hogy a megszerkesztett Guttman-skála alapján az egyes korkategóriák képviselői milyen arányban oszlanak szét az egyes lépcsőfokokon. 1. táblázat. A felnőtté válás lépcsőfokai Életkor Összesen 15-19 20-25 26-30 A felnőttkor objektív mutatói közül melyek történtek már meg az életében? Tanulmányok befejezése, munkába állás, függetlenség, elköltözés 2,8%11,0% 50,4% 19,8% Tanulmányok befejezése, munkába állás, függetlenség 1,4%14,7% 20,7% 12,3% Tanulmányok befejezése, munkába állás 6,3%28,8% 17,8% 18,7% Tanulmányok befejezése 31,9%16,8% 10,4% 19,4% Egyik sem 57,6%28,8% 0,7% 29,8% Összesen 100,0%100,0% 100,0% 100,0% 44 A Guttman-skála azon az elgondoláson alapul, hogy a változók között kialakulhat egyfajta hierarchikus sorrend, tehát a figyelembe vett itemek közül egyesek a változó erősebb mutatójának bizonyulnak, mások kevésbé erősnek. E skálázási technikánál feltételezzük, hogy ha valaki erős jelét adja valamely attitűdnek, akkor a gyengébb mutatóknál is eszerint válaszol. Azt, hogy bizonyos itemekbői (válaszlehetőségekből) készíthetünk-e Guttman-skálát, az ún. reprodukálhatósági együttható kiszámításával tudhatjuk meg, amely azt méri, hogy a válaszok hány százalékánál érvényesül a fent említett szabály, miszerint, ha a válaszadó a változó egy erősebb mutatójával egyetért, igennel válaszol stb., akkor a gyengébb mutatóknál is ugyanilyenek lesznek a válaszai. Ahhoz, hogy a skálát megszerkeszthessük a reprodukálhatósági együttható értékének minimum 0,9-nek kell lennie, (bővebben: Babbie 2001:194-197)
