Lampl Zsuzsanna (szerk.): Tanulmányok az ifjúságról - Nostra Tempora 21. (Somorja, 2014)
Előszó
10 Előszó Jelenleg több tudományos intézményben folyik ifjúságkutatás, ezenkívül vannak kimondottan erre a célra létrehozott intézmények, mint például az oktatásügyi tárca által megbízott IUVENTA, amely 2004-től az ifjúságpolitika fejlesztéséhez szükséges tudományos ismeretek generálására szakosodott. Fontos megemlíteni az Ifjúságkutatási adatarchívumot is (www.vyskummladeze.sk), valamint a Szlovákiai ifjúságkutatási társaságot (SYRS), amely interdiszciplináris ifjúságpolitikai kutatásokat koordinál (www.syrs.org). A felsoroltak azonban külön nem foglalkoznak a szlovákiai magyar ifjúság kutatásával. A szlovákiai magyar fiatalok első szociológiai felmérése 1999-2000-ben zajlott a Fórum Társadalomtudományi Intézet égisze alatt (akkor még ez volt a Fórum Intézet neve). Ez azonban nem országos, hanem regionális méretű felmérés volt, s nem egy átfogó kutatásként fogalmazódott meg, csupán az oktatási-nevelési folyamat néhány vetületének vizsgálatát tűzte ki célul2. Emellett az ezredforduló tájékán további regionális kutatásokat végeztünk a fiatalok szakképzettségéről a Márton Áron Szakkollégiummal kooperálva. A szlovákiai magyar ifjúság szociológiai kutatásának határköve a 2001-ben lefolytatott „Mozaik 2001 - magyar fiatalok a Kárpát-medencében” című nemzetközi kutatás volt, amely Szlovákia, Románia, Jugoszlávia és Ukrajna magyarlakta vidékein zajlott. A kutatást a budapesti Nemzeti Ifjúságkutató Intézet koordinálta, nálunk pedig a Fórum Társadalomtudományi Intézet végezte és irányította. A célcsoportot a Dél-Szlovákiában élő 15-29 éves magyar fiatalok alkották, ebbe a korcsoportba az 1999-es statisztikák szerint 123 947 személy tartozott. A mintát 1000 megkérdezett alkotta, s ez a minta nem, korösszetétel (15-19 évesek, 20-24 évesek, 25-29 évesek), településnagyság és a település lakosainak nemzetiségi részaránya szerinti megoszlás alapján reprezentálta az alapsokaságot. A kutatás kitért a megkérdezettek családi viszonyaira, iskolai életútjára, szerzett képességeire (például a nyelvtudás, a számítógépes ismeretek), a munkaerőpiacon való érvényesülésre, a munkaerő-piaci helyzetre és számos egyéb jelenségre. Fontos információkat kaptunk a megkérdezett életviszonyairól, életszínvonaláról bizonyos fogyasztási cikkek birtoklásának számbavételével, arról, hogyan tölti a szabadidejét, milyen a társadalmi közérzete, milyen értékeket vall a magáénak, s számba vettük a fiatalok életmódjának egyes területeit, s nem utolsósorban identitásuk mibenlétét. Már a felsorolásból is kiderül, hogy egy széleskörű kutatásról volt szó, amely azonban nem nélkülözte a „mélyfúrás” lehetőségét sem. Ezért a Mozaik 2001 jogosan nevezhető hézagpótló szociológiai kutatásnak a szlovákiai magyar fiatalokról. De nemcsak róluk. Ugyanis ez a kutatás abban is egyedülálló és úttörő jellegű volt, hogy a magyar minta mellett 500 dél-szlovákiai szlovák fiatalt is megkérdeztünk. Azért, hogy összehasonlítva az eredményeket kiderüljön, nemzetiségspecifikusak-e a fiatalok válaszai, illetve az azonos területeken élő magyar és a szlovák fiatalok mennyire hasonlítanak egymásra, mennyire és miben különböznek egymástól. A Fórum Kisebbségkutató Intézet további reprezentatív mintákon végzett ifjúságkutatásaira tíz évvel később, 2011-2012-ben került sor. Az egyik „Az ifjúság életének fontos aspektusai”3 címet viselte. Célcsoportként a dél-szlovákiai magyar és szlovák tannyelvű gimnáziumok érettségiző évfolyamában tanuló 18-19 éves fiatalokat választottuk. A mintát 800 érettségiző alkotta, 400 magyar és 400 szlovák gimnáziumot végző fiatal. A lekérdezendők számát az érettségizők számához igazítottuk, így a szlovák gimnáziumokban átlagosan 15, a magyar gimnáziumokban átlagosan 20 diákot kértünk meg, 2 Lampl Zsuzsanna 2001 : Nevelési területek preferenciája a gimnáziumban. Fórum Társadalomtudományi Szemle, 2001/3, 21-45. 3 A kutatást a IUVENTA támogatta
