Lampl Zsuzsanna (szerk.): Tanulmányok az ifjúságról - Nostra Tempora 21. (Somorja, 2014)
Előszó
Előszó 11 hogy az osztályfőnöki órán helyben töltse ki a kérdőívet, ami nagyjából 20 percet vett igénybe. A következő öt területet kutattuk: értékrendszer, nemzeti identitás, a tanulásra és az élet egyéb területeire vonatkozó jövőtervek, életmód és kulturális fogyasztás. A második kutatást ugyancsak Dél-Szlovákiában végeztük, ezúttal 15-29 éves magyar és szlovák fiatalok körében, „A magyar és szlovák fiatalok tájékozottsága és véleménye a nemzetiségek jogainak és azok érvényesítésének kérdéséről”4 címen. Anem, korcsoport (15-19 évesek, 20-24 évesek, 25-29 évesek) és iskolai végzettség szerint reprezentatív mintát 600 személy alkotta. Ez a kutatás is standardizált kérdőíves módszerrel készült. A harmadik kutatás, amely a „Drogfogyasztás és életmód”5 nevet viselte, annyiban nem volt speciális ifjúságkutatás, hogy a 15-29 éves korosztálynál idősebbeket is kérdeztünk, viszont az 1000 főt számláló dél-szlovákiai magyar-szlovák mintánál jól elkülöníthetők és értelmezhetők a 15-29 évesek válaszai. Valamennyi társadalmi réteg és csoport életére kihatással vannak a különböző társadalmi gazdasági tényezők. Ez az ifjúságra is érvényes. A fiatalokról folyamatosan sok szó esik, akár az iskoláztatás, akár a munkaerő-piaci helyzet, akár a jövő emberi erőforrása, vagy ellenkezőleg a visszahúzó, normaszegő, patologikus jelenségek kapcsán. A „Tanulmányok az ifjúságról” című kötet a szociológia eszközeivel, az említett empirikus kutatások eredményeire támaszkodva próbálja meg bemutatni az ezredforduló és a jelen ifjúságának életét, pontosabban, életük némely területét. A kötet két részből áll és kilenc írást tartalmaz. Az első rész, melynek címe „Ifjúság az új évezred elején”, előbb a Mozaik 2001 eredményeit ismerteti a forrásadatok szintjén, amit azért tartunk fontosnak közölni, mert ezek a mai napig kiindulópontként és viszonyítási alapként szolgálnak bármely szlovákiai magyar fiatalokat érintő témakörben. Az ezt követő három tanulmányban, melyek szintén a Mozaik 2001-re alapoznak, a magyar és szlovák ifjúság vallásosságával, egészségvédő és egészségkárosító tényezőivel, valamint kulturális fogyasztásával foglalkozunk. Az első rész negyedik tanulmánya a Magyarországon végzett szlovákiai magyar fiatalok karrierkövetésével kapcsolatos ezredfordulói kvalitatív kutatás eredményeit dolgozza fel. A kötet második részében, melynek „Ifjúság 2012-ben” a címe, négy tanulmány olvasható. Ezek a 2011-2012-ben végzett kutatások eredményeinek egy részét dolgozzák fel. Az első a posztadoleszcencia témakörét járja körül, többek között részletesen taglalva a „meddig tart az ifjúkor” kérdését. A második tanulmány a magyar és szlovák fiatalok egyetemmel kapcsolatos véleményeit, elképzeléseit ismerteti. A harmadik tanulmányban a fiatalok vallásosságáról van szó, tehát a kötet két tanulmányának köszönhetően összehasonlítható az ezredfordulói és a mai ifjúság valláshoz való viszonya. A negyedik tanulmány a kábítószer-fogyasztás kapcsán részletesen foglalkozik az anómia, az elidegenedés, a magány és a kockázati magatartás kérdéskörével. Nincsen olyan társadalmi réteg vagy csoport, amelyet érintetlenül hagy az idő. Az ifjúság sem fiatalodik. A 2001-ben megkérdezettek ma 28-42 évesek. A kutatás szépsége többek között abban rejlik, hogy nemcsak az akkori és mostani ifjúsági korcsoport válaszait tudjuk összehasonlítani, hanem az akkor 15-19 éveseket mostani önmagukkal is. De ez már nem az ifjúságkutatás témaköre, no, nem azért, mert a 42 évesek már nem tekinthetők fiatalnak, hanem azért, mert reményeink szerint ők már nem keresik, hanem megtalálták a helyüket az életben. A szerkesztő 4 „Vedomosti a názory slovenskej a maďarskej mládeže o právach národnostných menšín a ich uplatnení“ - sociologický výskum. A kutatást részben az SZK kormányhivatala támogatta 5 „Súvislosť drogového fenoménu s vybranými aspektmi kvality života väčšinovej a menšinovej populácie“ - sociologický výskum. Ugyancsak az SZK kormányhivatalának támogatásával készült
