Lampl Zsuzsanna (szerk.): Tanulmányok az ifjúságról - Nostra Tempora 21. (Somorja, 2014)

I. Ifjúság az új évezred elején - Lampl Zsuzsanna: A Magyarországon végzett szlovákiai magyar fiatalok karrierkövetése

A Magyarországon végzett szlovákiai magyar fiatalok karrierkövetése 105 b) A többi inteijúalany a kiválasztott pályára eleve Magyarországon szeretett volna készül­ni. Valamennyien jól informáltak voltak a továbbtanulási lehetőségeket illetően. Kettőjüknek nem sikerült a felvételi, de akkor sem gondoltak arra, hogy Szlovákiában próbálkozzanak. Az egyik inkább elment külföldre bébiszitterkedni, és egy év múlva újra próbálkozott. Ekkor már felvették. A másik a sikertelen felvételi után más egyetemre jelentkezett és oda bejutott. A töb­bieket azonnal felvették, mégpedig a választott szakra. Az egyik interjúalany egyszerre két főis­kolán is tanult. Összegezve a leírtakat a következő iskolaválasztási tendencia rajzolódik ki: vannak interjúala­nyok, akik azért tanultak Magyarországon, mert különböző kényszerítő tényezők miatt nem tehettek mást, vagy egyéb lehetőségekkel összehasonlítva ez tűnt a legjobbnak. Ők valójában nem nagyon válogathattak. Az interjúalanyok másik csoportja viszont szabadon, minden kény­szer nélkül dönthetett. Az utóbbiak a magyarországi továbbtanulást három okból kifolyólag részesítették előnyben:- magyar tanítási nyelv „Az a lehetőség, hogy hitoktatói szakot is tanulhatok, sőt mindent az anyanyelvemen, egyér­telművé tette számomra, hogy Magyarországra megyek. ”- magasabb színvonalú oktatás „Én elsősorban azért döntöttem a Győr mellett, mert azt gondoltam, hogy ott jobb a szín­vonal, ami igaz is. Ott tényleg jobb a színvonal. Magyarországon kicsit más az iskolarendszer. (...) Szóval eredetileg sokkal rosszabbra számítottam, már csak azért is, amiket itthon hallottam a nyitrai pedagógiáról, hogy szocialista szkriptumokból tanulnak, meg nem tudják, hogy hon­nan szerezzék az információkat, vacak előadók vannak. De szerencsére Magyarországon más­hogy mennek ezek a dolgok, és a gyakorlati képzés az nagyon-nagyon jó volt. Az nagyon sokat adott. ”- a kiválasztott szakot Szlovákiában nem oktatják - például nem képeznek egyszerre alsó tagozatos pedagógusokat és hitoktatókat „A magyarországi - nagykőrösi tanulásomat elsősorban és döntően az a tény befolyásolta, hogy Szlovákiában nincs ilyen szintű katekétaképzés. ” (15) Az életutak elemzésének következő állomása a diploma megszerzése utáni időszak. Ez a kriti­kus pont, amelyre oly sok szem szegeződik: vajon hazajön-e a frissen képzett fiatal értelmiségi vagy hazát cserél? Interjúalanyaink többsége hazajött39, a szakmájában helyezkedett el40 és megpróbál érvé­nyesülni. Érvényesülési lehetőségeik és stratégiáik szorosan összefüggenek azzal, hogy sike­rült-e honosíttatni a diplomájukat, valamint az adott szakmában milyenek a szlovákiai karrier­­építési lehetőségek. A diplomahonosítás szükségességét illetően megoszlik az interjúalanyok véleménye. A többség szerint szükséges, mert enélkül Szlovákiában nem ismerik el a szakképzettségüket. Néhányan - főleg pedagógusok - azt tapasztalták, hogy a magyar iskolákban a honosítatlan diplomát is elismerik, abban az értelemben, hogy a Magyarországon végzett pedagógust az iskola vezető­39 A még tanuló két válaszadó is haza akar jönni 40 Egy olyan interjúalany van, aki nem tudott itthon elhelyezkedni, viszont Magyarországon van részidős állása. Egy további interjúalany Szlovákiában lakik, de Magyarországon dolgozik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom