Lampl Zsuzsanna (szerk.): Tanulmányok az ifjúságról - Nostra Tempora 21. (Somorja, 2014)

Előszó

Egy ifjúságszociológiai tanulmánykötet elején először is meg kell fogalmazni, szociológiai szempontból mit értünk ifjúság alatt - s rögtön ki kell hangsúlyozni azt is, hogy az ifjúság nem azonos a hétköznapi értelemben vett fiatalsággal (nem mintha azt könnyű lenne definiálni akár korcsoportról, akár tulajdonságról-képességről van szó). Ladislav Macháček szlovák szociológus szerint az ifjúság a fiataloknak egy különálló kor- és társadalmi csoportja. Elsődleges jellemzője a társadalmi beilleszkedésre, a társadalom újratermelésére és fejlesztésére való felkészülés1. Ebből a szerepből kiindulva az ifjúságot mint társadalmi csoportot aránylag könnyű beazonosítani. Viszont ha az ifjúságot mint korcsoportot akaijuk definiálni, akkor több nehézségbe ütközünk, ugyanis időszakonként és társadalmanként változó, hogy a fiatalok közül hány évesekre jellemző a fent említett társadalmi szerep. Az ifjúkor kezdetét általában a biológiai érés folyamataihoz kötik, de ez a kor sem teljesen egyértelmű, hiszen vannak például ENSZ- dokumentumok is, amelyek szerint az ifjúkor 15 évesen kezdődik, megint mások szerint 13 éves korban. S hogy mikor ér véget? Ennek kifejtése meghaladja az Előszó lehetőségeit. Mindenesetre leszögezhetjük, hogy az ifjúságszociológiai kutatások általában a 15-24 éves korcsoportot vizsgálják. A Fórum Kisebbségkutató Intézet ifjúságszociológiai kutatásaiban azonban az ifjúságot a 15-29 éves korcsoporttal azonosítjuk, mivel úgy ítéljük meg, hogy a fiatalok társadalomba való beilleszkedésének folyamata a második évezredben túlhaladja a 24 éves kort.

Az ifjúság tudományos megközelítésének gyökerei Rousseau „Emil avagy a nevelésről” című müvéig nyúlnak vissza. Az ifjúságszociológia azonban ennél sokkal későbbi keltezésű. Mivel foglalkozik? „Az ifjúságszociológia az ifjúság szisztematikus elemzésére szolgáló speciális szociológiaelmélet. Ez a tudás felhasználható az ifjúságpolitika kialakításában és annak változásai szükségességének indoklásában, ugyanakkor felhívja a közvélemény figyelmét azokra az érzékeny társadalmi problémákra, amelyekkel az új nemzedék szembesül, továbbá segíti a pedagógusok, szociális munkások és az ifjúsággal foglalkozó önkéntesek felkészülését” (Macháček 2011:38).

Mikortól létezik a szlovák szociológián belül ifjúságszociológia? A kezdetek a két világháború közötti időszakra tevődnek, amikor a gyerekek és fiatalok egészségi állapotát vizsgálva többen rámutattak a társadalmi körülmények elemzésének fontosságára. Elsősorban A. J. Churát kell említeni, aki eredeti szakmáját tekintve gyermekorvos volt, s azt a nézetet vallotta, hogy „szociológia nélkül az orvostudomány csupán torzó”. Bár Chura és más fontos személyiségek jelentősen hozzájárultak a gyermek- és ifjúságproblematika szociológiai problémakörré válásához, az ifjúságszociológia intézményesítése a múlt század hatvanas éveire datálódik, amikor Szlovákiában létrejöttek a szociológia oktatásának, valamint a kutatás intézményes bástyái, s ezzel egyidejűleg megjelent egy új, az ifjúság problematikájára nyitott kutatói nemzedék, köztük a hazai ifjúságszociológia két jelentős alakja, Ladislav Macháček és Peter Ondrejkovič.

J Macháček, Ladislav 2011: Úvod do sociológie mládeže. Trnava, Univerzita sv. Cyrila a Metoda, Inštitút sociálnych vied

Előszó