Popély Árpád: Fél évszázad kisebbségben. Fejezetek a szlovákiai magyarság 1945 utáni történetéből - Nostra Tempora 20. (Somorja, 2014)
A jogfosztottság évei (1945 - 1948
3. A szlovákiai magyarság csehországi deportálása 69 7. táblázat. A Csehországba deportált magyarok járásonkénti kimutatása105 Járás Magyar lakosok száma (1930) Érintett községek száma Deportált családok személyek Somorjai 27 030 34 767 3 951 Dunaszerdahelyi 39 070 36 698 3 551 Komáromi 53 154 22 1 483 6 694 Galántai 41 474 11 874 3 972 Vágsellyei 28 431 8 694 2 931 Érsekújvári 19 625 2 313 1 391 Ogyallai 36 940 16 966 3 960 Párkányi 39 483 28 1 008 3 956 Zselizi 24 164 30 864 3 282 Lévai 12 190 9 198 675 Ipolysági 16 983 17 171 735 Kékkői 11 023 11 97 437 Feledi 25 195 47 547 2 156 Tornaijai 17 701 43 631 2 615 Rozsnyói 14 767 14 100 380 Szepsi 16 737 13 83 390 Királyhelmeci 24 514 22 116 590 Összesen X 363 9 610 41 666 A táblázatból kitűnik, hogy a deportálás leginkább a délnyugat-szlovákiai járásokat, valamint két gömöri járást, a Tornaijai és a Feledi járást sújtotta. A Tornaijai járásból a magyar lakosság 14,8%-át, a Somorjaiból 14,6%-át, a Zseliziből 13,6%-át, a Komáromiból 12,6%-át, az Ógyallaiból 10,7%-át, a Vágsellyeiből 10,1%-át, a Párkányiból 10,0%-át, a Galántaiból 9,6%-át, a Dunaszerdahelyiből 9,1%-át, a Felediből 8,5%-át, az Érsekújváriból 7,1%-át, a Lévaiból pedig 5,5%-át telepítették át Cseh- és Morvaországba. A deportálás azonban természetesen nem csak az egyes járásokat, hanem azokon belül az egyes községeket is különböző mértékben érintette. A községsoros adatok vizsgálata azt mutatja, hogy a telepítési célokat is szolgáló akció - a lakosságcseréhez hasonlóan - egy-két kivételtől eltekintve a zárt magyar etnikai terület színtiszta magyar településeire korlátozódott, a lakosságcserével ellentétben ugyanakkor csupán minimális mértékben érintette a felvidéki magyar társadalom városi rétegét. Az érintett települések magyar lakosságának általában egynegyedétegyötödét deportálták, a lakosságcsere során is kiemelten kezelt Csallóköz, Mátyusfold, Garam mente és Gömör egyes falvaiban azonban a deportáltak aránya ennél jóval magasabb volt, s gyakran meghaladta a magyar lakosság 30%-át, esetleg 40%-át is. Szám szerint a legtöbb személyt, 2 396 főt a csallóközi Gútáról, valamint a Mátyusfold Galánta és Érsekújvár közötti magyar nagyközségeiből deportálták: Tardoskedden 1 271, Felsőszeliben 1 007, Taksonyfalván 765, Pereden 668, Negyeden 633, Deákiban 529, Naszvadon pedig 527 személy esett a deportálás áldozatául. A Csallóközben a deportálás által hatványozottabban érintett települések közé tartozott többek között a felső-csallóközi Szemet, Gútor, Somorja, Tejfalu, Vajka, Csenke és Fél, a 105 105 Forrás: SNA, PPPR-B, 304. d., Štatistický prehľad náborom pracovných síl odsunutých na práce do Čiech. (Nemcsak az érintett községek számát, hanem néhány község téves járási besorolása miatt a deportáltakra vonatkozó járási adatokat is korrigálva közöljük. A Somorjai járás községsoros kimutatásából nyilvánvalóan kimaradt legkevesebb egy település, községenkénti adatainak összege ugyanis 84 deportált családdal, illetve 438 személlyel kevesebb, mint a járás végösszegeként közölt adat.)
