Popély Árpád: Fél évszázad kisebbségben. Fejezetek a szlovákiai magyarság 1945 utáni történetéből - Nostra Tempora 20. (Somorja, 2014)
A jogfosztottság évei (1945 - 1948
2. A csehszlovák-magyar lakosságcsere 35 Mivel azonban a lakosságcsere lebonyolítása után is maradt volna mintegy 150 ezer fős magyar lakosság Szlovákiában, s mivel a párt mindenképpen ragaszkodott Dél-Szlovákia, különösen a városok elszlovákosításához, az ülésen elfogadott határozat a városi magyarság országon belüli széttelepítését is sürgette: „Síkra szádunk azért, hogy a visszatért városokat, mint Kassát, Lévát, Losoncot, Rimaszombatot, Rozsnyót, Komáromot, Érsekújvárt és Szlovákia fővárosát, Pozsonyt is minél előbb magyartalanítsák, méghozzá a magyar lakosság más térségekbe való áttelepítésével, illetve koncentrálásával.”9 A Demokrata Párt 1945 júliusában fogalmazta meg a kisebbségi kérdés „megoldására” vonatkozó elképzeléseit. A párt szerint az „anyások”, valamint a 120 ezerre becsült háborús bűnös szlovákiai magyar kitelepítése után megközelítőleg 450 ezer magyar maradna Szlovákiában, akik közül 400 ezret a lakosságcsere keretében lehetne kitelepíteni a 300 ezer magyarországi szlovákért, valamint a jugoszláviai, romániai és ausztriai szlovákokért cserébe. A kitelepítéseket és a lakosságcserét követően is Szlovákiában maradó kb. 50-70 ezer magyar már megkaphatná a csehszlovák állampolgárságot, de „ki kellene jelenteniük, hogy lemondanak nemzetiségükről, s beolvadnak a szlovák etnikumba”. A Szlovákiában maradó magyar lakossággal kapcsolatban a demokraták - a kommunistákhoz hasonlóan - szintén megfogalmazták az országon belüli, Észak- és Közép-Szlovákiában való széttelepítésük szükségességét, „hogy minél inkább lehetővé váljon asszimilálódásuk a szlovák etnikumba”.10 Valamivel korábban, még 1945 áprilisában keletkezett a demokrata párti pénzügyminiszter, Vavro Šrobár tervezete a szlovákiai magyarok németekéhez hasonló elűzéséről.11 Šrobár minden magyar település lakosságának 70%-át Magyarországra telepítette volna, mindenekelőtt a módosabb rétegeket: a kereskedőket, gyárosokat, földbirtokosokat, értelmiségieket, a gazdagabb földműveseket, a „kollaboránsokat és megbízhatatlan elemeket”, végül a nemeseket. Tervezete szerint a maradék 30% a gazdasági élet folytonosságának fenntartása céljából a helyén maradhatna. A kitelepítendő magyarok egy hétre elegendő élelmet, ruhákat, könnyű szerszámokat, a kitelepítésükhöz szükséges fogatokat és egy fejőstehenet vihetnének magukkal. Szlovákia ily módon megszabadulna a magyar lakosság 70%-ától, vagyis mintegy 400 ezer személytől, kitelepítésüknek pedig az az előnye is meglenne, hogy az általuk hátrahagyott, illetve tőlük elkobzott vagyon révén a csehszlovák állam négymilliárd korona nyereségre tenne szert. Šrobár nem zárta ki ugyan a kitelepítettek kárpótlását, azonban ennek költségeit szerinte már a magyar államnak kellene viselnie.12 Šrobár tervezetével megközelítőleg egy időben fogalmazta meg és terjesztette az SZNT elé a csehszlovák-magyar határ Csehszlovákia javára történő módosításával és a magyar lakosság kitelepítésével kapcsolatos elképzeléseit Pavel Horváth, aki a szlovák állam idején az Állami Statisztikai Hivatal elnöke, a háború után pedig a hivatal osztályvezetője volt, s aktívan közreműködött a lakosságcsere és a reszlovakizáció lebonyolításában is. Horváth 1945 áprilisában, még Kassán kidolgozott tervezetében geopolitikai, gazdasági és etnográfiai érvekre hivatkozva 135 település és 226 049 hektárnyi terület Csehszlovákiához csatolásának szükségességét fogalmazta meg az Ipoly mentén, Aggtelek vidékén és Kassától délkeletre. Számításai szerint 9 Uo.; Pravda, 1945. június 23. Stanovisko KSS k otázke Nemcov a Maďarov, 3. p. 10 Demokratická strana a problémy dneška. Turčiansky Svätý Martin, Ústredný sekretariát Demokratickej strany, 1945. 6-11. p. 11 Vö. Szarka László: A csehszlovákiai magyar kisebbség felszámolását célzó dekrétumok és rendeletek. In Popély Árpád - Šutaj, Štefan - Szarka László (szerk.): Beneš-dekrétumok és a magyar kérdés 1945-1948. Történeti háttér, dokumentumok és jogszabályok. Máriabesnyő - Gödöllő, Attraktor, 2007. 20. p. 12 Šrobár tervezetét közli Šutaj, Štefan: i. m. 181-183. p.; Vadkerty Katalin: A deportálások. A szlovákiai magyarok csehországi kényszerközmunkája 1945-1948 között. Pozsony, Kalligram /Mercurius Könyvek/, 1996, 151-153. p.