Popély Árpád: Fél évszázad kisebbségben. Fejezetek a szlovákiai magyarság 1945 utáni történetéből - Nostra Tempora 20. (Somorja, 2014)
A jogfosztottság évei (1945 - 1948
34 A JOGFOSZTOTTSÁG ÉVEI (1945-1948) 1945. május 25-ei ülésén ismertette. Ezek szerint a magyar lakosság kitelepítésére két szakaszban kerülne sor. Az elsőben kiutasítanák Szlovákiából azokat a magyarokat, akik 1938. november 2. után telepedtek le az akkor Magyarországhoz csatolt területeken, a második szakaszban pedig kitelepítenék azokat a magyarokat, akik „vétettek a köztársaság és demokratikus rendszere ellen”, nyilas vagy más magyar szervezetek tagjai voltak, valamint azokat, akiket büntetőjogilag felelősségre vonnak és elítélnek. Ezen túlmenően Husák egyúttal bejelentette azt is, ogy az SZNT és a prágai kormány tervezi „a magyar lakosság nagyszabású kitelepítését Szlovákiából, s a Magyarországon szétszórva élő szlovákok hazahozatalát”.7 7. kép. Gustáv Husák, a Megbízottak Testületének elnöke Az SZNT-ben képviselt két szlovák párt, Szlovákia Kommunista Pártja, valamint a Demokrata Párt külön-külön is megfogalmazta a kisebbségi kérdésben vallott álláspontját. A kommunisták nézeteit az SZLKP KB Elnökségének 1945. június 16-ai rendkívüli ülése konkretizálta. A föbeszámolót tartó Viliam Široký pártelnök szerint továbbra is ragaszkodni kell a kassai kormányprogramhoz, amely értelmében „a Csehszlovák Köztársaságot meg kell tisztítani a németektől és magyaroktól”. Rámutatott ugyan arra, hogy „az akció megvalósítása során különböző nehézségek és akadályok merülnek fel”, mivel a kitelepítésekhez eddig csak a szovjet kormány adta beleegyezését, a brit és az amerikai még nem, ennek ellenére hangsúlyozta: „nincs rá okunk, hogy a pártnak a köztársaság németektől és magyaroktól való megtisztításának kérdésében képviselt irányvonalát megváltoztassuk, ellenkezőleg, energikusabban és gyorsabban kell azt végrehajtani”. Široký szerint az első szakaszban a Magyarország trianoni területéről áttelepült magyarok, az ún. anyások, a nyilasok, valamint a magyar pártok és szervezetek tagjainak kitelepítésére kerülne sor, ami 300-350 ezer magyart érintene. Az ezután is Szlovákiában maradó mintegy 400 ezer magyar közül kb. 250 ezret a lakosságcsere keretében telepítenének ki a magyarországi szlovákokért cserébe.8 7 SNA, Úrad Predsedníctva Slovenskej národnej rady (Szlovák Nemzeti Tanács Elnökségi Hivatala; a továbbiakban: ÚP SNR), Zápisnica zo zasadnutia pléna SNR zo dňa 25. mája 1945, 11. p. 8 SNA, ÚV KSS, 789. d., Záznam o zasadnutí rozšíreného Predsedníctva KSS, konanom dňa 16.6.1945.
