Popély Árpád: Fél évszázad kisebbségben. Fejezetek a szlovákiai magyarság 1945 utáni történetéből - Nostra Tempora 20. (Somorja, 2014)
A jogfosztottság évei (1945 - 1948
5. A belső telepítés 107 10. táblázat. A belső telepítés járásonkénti adatai Járás Érintett községek száma Betelepült szlovák Juttatott összes magyar német szlovák családok száma személyek száma földterület házak száma ha rrr Somorjai 34 29 5-769 3 372 6 023 6332 635 Dunaszerdahelyi 28 28--357 1 733 4 206 6288 104 Komáromi 16 16--377 1 891 5 126 8337 88 Galántai 12 12--104 278 1 015 8687 22 Vágsellyei 2 1-1 31 129 518 3286 10 Ersekújvári 3 3--116 451 998 4392 29 Ógyallai 12 9-V 475 2 144 3 267 0690 145 Párkányi 8 8--196 888 1 716 0720 112 Zselizi 23 23--451 2 093 4 298 2381 126 Lévai 13 13--330 1 429 1 288 0220 64 Verebe lyi 3 2-~T 39 207 481 1500 21 Korponai-Ipolysági 13 12-i 166 703 1 841 2075 95 Kékkői 14 14--167 687 1 077 7203 67 Losonci 10 7-3 189 1 141 1 806 3000 32 Feledi 12 12--152 726 1 281 9052 31 Rimaszombati 4 3-1 129 568 1 119 0146 24 Tornaijai 36 36--542 2711 5 128 6929 201 Nagyrőcei 2 2--49 202 499 9078 3 Rozsnyói 5 5--65 262 682 0000 17 Szepsi 5 5--35 169 438 0000 17 Kassai 2 2--16 57 159 0000 1 T őketerebesi 2 1-1 16 92 161 0000 9 Nagymihályi 2--2 7 29 44 7453-Királyhelmeci 17 17--212 992 1 531 6857 24 Nagykaposi 3 3--21 83 110 8920 4 Összesen 281 263 5 13 5 011 23 037 44 822 3548 1 881 A magyarlakta dél-szlovákiai betelepítési övezet 25 járása közül a belső telepítés keretében a legtöbb szlovák a Somorjai járásba költözött (3 372 fő). Ezek túlnyomó többsége, közel kétharmada (2 149 fő) azonban nem a színmagyar lakosságú településekre, hanem az 5 felső-csallóközi egykori német többségű faluba, a kitelepített németek helyére települt: Dunahidasra I 013, Csöllére 384, Misérdre 338, Dénesdre 288, Torcsra pedig 126 telepes érkezett. A belső telepítés végrehajtásakor a telepítési szervek nem feltétlenül a lakosságcsere során is kiemelten kezelt járások és régiók szlovákokkal való benépesítésére helyezték a hangsúlyt. A lakosságcseréhez hasonlóan ezúttal is kiemelten kezelték a Zselizi és a Lévai, valamint a Komáromi, az Ógyallai, az Ipolysági, a Rimaszombati és a Tornaijai járást, az utóbbi öt járás esetében azonban ezúttal általában a lakosságcsere által nem vagy kevésbé sújtott falvak betelepítésére összpontosítottak. A lakosságcsere alkalmával kulcsfontosságúnak tekintett Mátyusfóld járásait ugyanakkor a belső telepítés gyakorlatilag alig érintette: a Galántai járásba mindössze 278, a Vágsellyeibe 129, az Érsekújváriba pedig 451 telepes költözött. Ezzel szemben a lakosságcseréhez viszonyítva nagyobb mértékben sújtotta a belső telepítés a Dunaszerdahelyi, a Kékkői, a Losonci, a Feledi, a Rozsnyói és a Királyhelmeci járást, s kiterjedt - még ha az előbbieknél mérsékeltebben - a népcsere által egyáltalán nem érintett Nagyrőcei, a Tőketerebesi és a Nagymihályi járásra is. A lakosságcsere által is kevésbé érintett járások közül ugyanakkor gyakorlatilag szintén elkerülte a Szepsi, a Kassai és a Nagykaposi járást. A Földművelés- és Földreformügyi Megbízotti Hivatal jelentéséhez mellékelt községsoros kimutatás szerint a legtöbb belső telepes, 1 013 fő a már említett német többségű felső-csallóközi
