Simon Attila: Az elfeledett aktivisták. Kormánypárti magyar politika az első Csehszlovák Köztársaságban - Nostra Tempora 19. (Somorja-Komárom, 2013)

4. A baloldali alternatíva

A magyar szociáldemokrácia útja az önállóságtól a beolvadásig 97 azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, amit a pozsonyi szociáldemokrata központ azonnal kihasznált, s szeptember 3-i pártkongresszusa a kassaiak ellenállását letörve úgy dön­tött, hogy 23 kiadott lapszám után beszünteti a Fáklya kiadását.413 Igaz, a határozat nem beszün­tetésről beszélt, hanem arról, hogy az egységes pártsajtó kialakítása érdekében a Fáklyái össze­vonják a Munkásujsággal. A kassai kerületi titkárság megalakulása ellenére a párt súlypontja továbbra is Pozsonyban maradt, s a dél-szlovákiai regionális központok közül csupán Losoncon, Léván és Komáromban volt látható a párt. Ez utóbbi helyen egyrészt a parlamentben is helyet foglaló Földessy Józsefnek, illetve az 1923-ban a város polgármesterévé választott Csizmazia Györgynek köszönhetően. A szervezeti újjászervezés azonban nem tudta megállítani a választóknak azt az elvándorlá­sát a párttól, amely a CSKP megalakulásával kezdődött. A talajvesztés okai még nem feltártak, feltehetően azonban belejátszott a szociáldemokráciából való általános kiábrándulás, amely a csehszlovák és a német baloldalt is sújtotta. A magyar szociáldemokratáknak az sem tett jót, hogy a csehszlovák szocdemek a kormány egyik vezető pártjaként jelentős felelősséget viseltek a koalíció magyarellenes intézkedéseiért, ami a magyar választók előtt még inkább kompromit­tálta a szociáldemokrata eszméket. Különösen annak fényében, hogy a kommunisták a nemze­tiségi kérdésben határozottabb és bátrabb hangot ütöttek meg, mint a Fehér és Mayer vezette szociáldemokraták. Szellemiségét tekintve a CSKMSZMP a hagyományos szociáldemokrata értékek mellett tette le voksát. Programjában nagy szerepet kapott két, a szlovenszkói magyarság számára lét­kérdéssé váló probléma: a földreform igazságos végrehajtásának, illetve a nemzeti autonómia bevezetésének a követelése. A földreform esetében elsősorban nem annak tényét, hanem etni­kai vetületeit s a pártlap által sovinisztának nevezett telepítéspolitikát bírálták.414 Mint már jeleztük, a magyar szociáldemokrácia respektálta a versailles-i határokat, de a centralista állam­berendezést elutasította, s helyette egy nemzeti autonómiákból felépülő csehszlovák állam elképzelését támogatta. „Mi nemzeti és nem területi, magyar és nem szlovenszkói autonómiát kérünk” - hangzott el a nemzetiségi kérdés előadójának, Mayer Samunak a szájából a magyar szociáldemokraták 1921-es kongresszusa által nagy tapsot kapott jelszó.415 Mint az 1922-ben közzétett programjuk jelzi, a gyakorlatban ezt olyan egynyelvű kerületek kialakításával képzel­ték el, amelyek széles körű önkormányzattal bírnának. Az egyes nemzetiségek pedig országos hatáskörű nemzeti tanácsokat választanának, amelyek az adott nemzetiség kulturális és oktatá­si ügyeit intéznék.416 A szociáldemokratákat a határrevízió követelésétől egyebek között a magyarországi rendszer ellenforradalmi jellege és a munkásmozgalommal szembeni olykor durva fellépése is távol tartotta. így az 1921 őszén bekövetkezett királypuccs kapcsán a német-magyar szociáldemokrácia nevében a képviselőházban felszólaló Wittich a szudétané­­met szociáldemokrácia Kari Čermák képviselő által ismertetett nyilatkozatához csatlakozva kifejezte a szlovákiai német és magyar szociáldemokrácia elkötelezettségét a Horthy-rendszer által megtestesített reakció és a Habsburg-restauráció elleni harcban.417 A magyar szociálde­mokráciának a Munkásujságban leközölt határozata pedig kimondta, hogy a „magyar proletari­413 Fáklya, 1922. szeptember 30., 1. 414 Uo. 3. és 1922. július 30., 3. 415 Munkásujság, 1921. június 26., 1. 416 Fáklya, 1922. május 13., 1-3. 417 Digitálni knihovna NS RČS 1920-1925, Poslanecká snëmovna - stenoprotokoly. 90. schűze, Stfeda 26. fíjna 1921. http://www.psp.cz/eknih/1920ns/ps/stenprot/090schuz/s090003.htm Letöltve: 2011. október 20.

Next

/
Oldalképek
Tartalom