Simon Attila: Az elfeledett aktivisták. Kormánypárti magyar politika az első Csehszlovák Köztársaságban - Nostra Tempora 19. (Somorja-Komárom, 2013)
4. A baloldali alternatíva
98 A baloldali alternatíva átus a habsburgi veszedelem kérdésében nem a magyar elnyomók, nem a Habsburgok véreskezű lakájainak, hanem a köztársaságbeli munkástestvéreinek oldalára áll”.418 A Horthy-rendszer éles elítélése és a Habsburg uralkodó visszatérése ellen való felsorakozás azonban nem jelentette azt, hogy a magyar szociáldemokrácia teljes mértékben azonosult volna Beneš külpolitikájával. Sőt mi több, éles kritika alá vette azt és az antanthatalmak magatartását, amelyeknek a durva és érzéketlen politikáját okolta azért, hogy a Károlyi Mihály által megteremtett fiatal magyar demokrácia elbukott, s helyette az általa reakciósnak nevezett Horthy Miklós jutott hatalomra.419 A belpolitikát tekintve a magyar szociáldemokraták kritikája nemegyszer a csehszlovák politika ígéretei és kommunikációja, illetve a napi politikai gyakorlata közötti különbségre irányult. A már említett királypuccs idején Wittich éles hangon tiltakozott az őt fogadó Benešnél a magyar egyesületek működésének akadályozása, a nyilvános gyűlések megtartásának tiltása, a magyar munkásság üldözése miatt,420 amikor pedig a cseh légionáriusok lerombolták Fadrusz János Mária Terézia-szobrát, éles hangú interpellációban tiltakozott a barbár eljárás ellen.421 A párt képviselői a parlamentben meglehetősen magukra voltak utalva, hiszen a kormányon lévő csehszlovák szociáldemokratákkal államjogi kérdések, a polgári magyar ellenzéki pártokkal pedig a köztük lévő ideológiai szakadék akadályozta az együttműködést. Egyedül a szudétanémet szociáldemokráciával tudtak egyes kérdésekben közös platformot kialakítani, de a hagyományok hiánya nem könnyítette meg a két párt együttműködését. A parlament képviselőházában a Szlovenszkói Német-Magyar Szociáldemokrata Párt listáján bejutottak közös ügyként kezelték és képviselték a szlovenszkói magyar és a német munkásság érdekeit, anyanyelvűkre való tekintet nélkül. A parlamenti csoportjuk összetétele azonban meglehetősen képlékeny volt. Nagy Gyula már 1921-ben a kommunista frakcióhoz csatlakozott, Földessy József422 pedig 1923-ban kivált a pártból. Belépett viszont oda Borovszky Géza, aki eredetileg a csehszlovák szociáldemokrácia listáján került a képviselőházba, majd onnan - egy időre - átigazolt a kommunistákhoz.423 418 Munkásujság, 1921. október 30., 1. 419 Digitálni knihovna NS RČS 1920-1925. Poslanecká snëmovna - stenoprotokoly, 90. schüze. Streda 26. fíjna 1921 http://www.psp.cz/eknih/1920ns/ps/stenprot/090schuz/s090003.htm Letöltve: 2011. október 20. 420 Munkásujság. 1921. november 20., 1. 421 Digitálni knihovna NS RČS 1920-1925, Poslanecká snëmovna - Tiský, Tisk 3187. http://www.psp.cz/eknih/ 1920ns/ps/tisky/t3187_00.htm Letöltve: 2011. október 20. 422 Földessy már meglehetősen korán szembekerült a magyar szociáldemokrácia hivatalos vonalával, hiszen egyedüliként a parlamenti klubból megszavazta az 1923-as rendtörvényt. Ezt követően csupán formálisan maradt a párt tagja, ahonnan véglegesen 1925-ben zárták ki. Földessy. aki nem mellékesen református lelkész volt. 1938 őszén felvételét kérte az Egyesült Magyar Pártba. 423 Érdekes történet a szintén a csehszlovák szociáldemokrácia listáján a parlamentbe került Surányi Lajos esete is. Ő Borovszkyhoz hasonlóan gyorsan szembekerült a csehszlovák szociáldemokrácia s nemzeti szempontból elfogult politikájával, így ő is a kommunistákhoz lépett át. Prágát bíráló szavai miatt azonban szálkává vált a prágai kormány szemében, amely ellene - mint oly sok magyar közéleti szereplővel szemben - a rendezetlen állampolgársági ügyét használta fel. Megfosztották képviselői mandátumától és kiutasították az országból. Magyarországra átköltözve (bár erre csupán 1929-ben került sor) az ottani szociáldemokráciában találta meg a helyét, és nagy visszhangot kiváltó röpiratokban ostorozta a Csehszlovák Köztársaság politikáját. Surányi Lajos: A dunai népek tragédiája és Csehszlovákia. Miskolc, [saját kiadás], 1929; uő: Tíz fekete esztendő parancsa. Miskolc, [saját kiadás], 1929; uő: Masaryk vétke a dunai népek ellen. Miskolc, [saját kiadás], 1930; uő: Cseh bábok vagy szabad népek legyenek-e a Dunavölgy lakói? Miskolc, [saját kiadás], 1931; uő: A magyar munkás útja. Budapest, [saját kiadás], 1932.
