Simon Attila: Az elfeledett aktivisták. Kormánypárti magyar politika az első Csehszlovák Köztársaságban - Nostra Tempora 19. (Somorja-Komárom, 2013)
2. A magyar aktivizmus kezdete (1920 - 1925)
52 A magyar aktivizmus kezdetei (1920-1925) A Csomor-féle pártnak az Agrárpártba való végleges beolvadása előtt az 1927-es községi választások jelentették az utolsó tényleges megmérettetési lehetőséget. Ezen a voksoláson a helyi viszonyoktól függően a párt jelöltjei hol saját listán, a legtöbb helyen azonban az Agrárpárt közös listáján indultak. Emiatt, valamint a hivatalos végeredmény ismerete hiányában - hiszen azt ezúttal sem hozták nyilvánosságra - szereplésükkel kapcsolatban nem rendelkezünk hiteles információkkal. A már sokszor idézett jubileumi évkönyv szerint a KMFP listájára „kivétel nélkül minden járásban 20-30 százalékkal több szavazat esett, mint az 1925-ös választásnál”.195 Bár ezt a megállapítást magunk túlzásnak érezzük, a Dunaszerdahelyi járás helyi sajtóból ismert eredményei alapján elmondható, hogy az előző választásokhoz képest számos településen láthatóbbá váltak, sőt voltak települések, amelyeken második erővé léptek elő a keresztényszocialisták vagy az együtt fellépő ellenzék mögött. így Albáron, Csiliznyáradon, Dunatőkésen, Nagybodakon és Nemeshodosban is.196 Bár az 1926-ban lefolytatott vitákat követően a párt formálisan önálló maradt, az, hogy az 1920-as évek végére a földreform mint téma kezdett kifulladni, egyre sürgetőbbé tette, hogy a köztársasági magyarok megszervezését új alapokra helyezzék. Prága és Pozsony feltehetően többféle variációban is gondolkodott, s a KMFP beolvasztása mellett továbbra sem vetették el egy új, önálló aktivista párt gondolatát. Ebben feltehetően a hasonló szudétanémet pártok sikerei is erősítették őket. Nehezen lehet ugyanis azt hinni, hogy az Agrárpárt vezető tisztségviselőinek, legalábbis azok egy részének a tudta nélkül került volna sor 1928. április 9-én egy új magyar aktivista párt megalapításának a kísérletére, amikor is a Bodrogszerdahelyhez közeli Nagybári községben Köztársasági Magyar Független Gazdapárt néven jelentették be egy új magyar politikai párt alapítását.197 A pártalapításban a sajtó tudósítása szerint a Gömörtől keletre eső magyar nyelvterület gazdatársadalmának néhány képviselője vett részt. Sőt ott volt és fel is szólalt Kocsis András nemzetgyűlési képviselő is. A gyűlésen megválasztották a párt előkészítő bizottságát, amelynek elnöke Jármi Béla református lelkész lett, az ügyvezető elnöki tisztséget pedig a volt pozsonyi zsupán fia, ifj. Metod Bella mérnök (Ipolyvisk határában szerzett 1200 hold nagyságú birtokával maga is a földreform kedvezményezettje, maradékbirtokos) vállalta, ami azért jelzi, hogy a hatalom csak egy szlovákok által ellenőrzött magyar pártot tudott elképzelni. Ez a pártalapítás azonban utólag nézve csupán komolytalan és sikertelen kísérlet volt arra, hogy a „cégtábla átfestésével” próbálják meg ugyanazt az árut eladni, illetve hogy a KMFP keleten gyengén kiépített szervezeti hálózatát valami mással pótolják. Az új pártról az alakuló gyűlésen kívül további információnk nincs. 1929 nyarán a közelgő előrehozott parlamenti választások előestéjén az Agrárpárt vezetése a Csomor-féle párt teljes szervezeti beolvasztását határozta el. Az önálló KMFP felszámolására meglehetősen csendben, „fű alatt” került sor július közepén, amelyet követően Csomorék az Agrárpárt magyar osztályaként működtek tovább. A formai önállóság felszámolása azonban mind a pártmunkában, mind a választók felé kevés látható változással járt. A pártot érintő döntések ugyanis már eddig is Prágában születtek, s azt a lojalitást, amit Csomorék az Agrárpárt vezetése felé addig is gyakoroltak, már nem nagyon lehetett felülmúlni. Kifelé, a sajtóban csupán annyi változást lehetett regisztrálni, hogy a magyar mozgalom nevéből eltűnt a „párt” kifejezés, s helyette a Köztársasági Magyar Földműves Szövetség megnevezést használták, vagyis az átlagos újságolvasó számára valószínűleg fel sem tűnt, hogy immár nem önálló pártról, hanem egy az anyapártja politikájához teljesen idomuló alosztályról van szó csupán. 195 Gyürki: Köztársasági, i.m. 204. 196 Csallóközi Hírlap, 1927. október 25., 1. 197 A Reggel, 1928. április 11., 2; Lidové Noviny, 1928. április 11., 2.
