Simon Attila: Az elfeledett aktivisták. Kormánypárti magyar politika az első Csehszlovák Köztársaságban - Nostra Tempora 19. (Somorja-Komárom, 2013)

7. A magyar aktivizmus zsákutcája

A magyar aktivizmus csődje 1938-ban 161 netévé,665 s amikor Szlovenszkó déli részén a magyarországi propaganda hatására ismét téma lett a határrevízió. Nem beszélve arról, hogy a nemzeti szavazótáborok mozgósításának folya­matában maguknak a csehszlovák pártoknak is egyre kényelmetlenebbé váltak a saját magyar aktivistáik. Mindez pedig az aktivisták szempontjából természetesen nem kecsegtetett jó ered­ménnyel. Az Anschluss utáni hetekben az ellenzéki sajtóban egyre gyakrabban tűnt fel az EMP felhí­vása, amely arra szólította fel a magyar lakosságot, hogy lépjen be az Egyesült Pártba. S bár objektívnek mondható adataink a felhívás eredményességéről nincsenek, az EMP tagságának növekedését a rendőrségi jelentések is alátámasztják.666 Az EMP-be belépők részben az addigi pártonkívüliek közül, részben azonban a CSKP és az aktivista pártok táborából kerültek ki. Azt, hogy az aktivizmus eróziója milyen mértékű volt, nehéz lenne megítélni. Az bizonyos, hogy az ellenzéki sajtó olyan megállapításai, miszerint a polgárok egyes településeken tömegesen hagy­ták ott az aktivista pártokat, s „a történelmi idők elsöpörték az agrárok és szociáldemokraták »magyar« tagozatait”, túlzónak tűnnek.667 Az aktivista sajtó ezzel szemben meddőnek nevezte az EMP tagtoborzó igyekezetét, ami szintén nem fedi a valóságot. Akkor ugyanis az Agrárpárt magyar szekciója nem lett volna kénytelen saját tagságát megnyugtatni akaró nyilatkozatot kiadni: „a vezetőség megnyugvással vette tudomásul a tényt, hogy egy-két értéktelen kivételtől eltekintve a republikánus magyar földművesek elvhűségüket a mozgalmunk ellen irányuló egyre fokozódó ellenzéki propagandával szemben is beigazolták.”668 Ebben a helyzetben az aktivista szekciók számára maga a listaindítás sem volt egyszerű, hiszen az EMP a magyar egység látszatának megteremtése érdekében arra törekedett, hogy ahol lehetséges, ott csak egyetlen magyar lista legyen.669 A magyar többségű dél-szlovákiai telepü­léseken, mint például Komáromban, az Agrárpárt és a szociáldemokrácia általában a magyar szekció neve alatt indította jelöltjeit, hiszen így remélhették azt, hogy a helyi magyar lakosság mandátumhoz juttatja őket. A szlovák többségűeken viszont csupán az anyapárt listájára lehe­tett szavazni. Csak elvétve, néhány nagyobb vegyesen lakott településen voltak párhuzamos lis­ták - mint például Losoncon, ahol a csehszlovák szociáldemokrácia listája mellett az Országos Magyar Szervezőbizottság is külön listát indított. Sajátos volt Pozsony esete, ahol a Szlovákia autonómiája mellett felsorakozó és többnyire az őslakosságot tömörítő pártok (Hlinkáék, az EMP és a Kárpátinémet Párt [KdP]), valamint a csehszlovakista Szlovák Egység a Csehszlovák Demokráciáért és Köztársaságért (szlovákul röviden Slovenská jednota - SJ) elnevezésű ad hoc koalíció között folyt éles harc a szavazatokért. Itt a magyar szociáldemokráciát komoly presz­tízsveszteség érte, hiszen a csehszlovák koalíció annak ellenére sem vette fel képviselőiket a lis­tájára, hogy a magyar szociáldemokráciának hagyományosan erős bázisa volt a városban, Schulcz Ignác pedig hosszú évek óta városi képviselő volt. így a magyar szociáldemokraták végül a Singer Jenő nevével fémjelzett Antifasiszta Németek, Magyarok és Zsidók Demokratikus Szövetsége nevű listán kaptak helyet, ahol Fehér Ferenc a listavezető Singer mögött a második helyre került. 665 PMH. 1938. március 31., 1. 666 NAČR, f. AMV-PMV 225, k. 1090, 225-1090-17, 10468/1938.prez„ Sjednotená krajinská kresť. sociálna a maď. národná strana - informácie. 667 Vó. pl. Új Hírek, 1938. április 3„ 3.; 1938. április 6., 2.; PMH, 1938. június 3., 3. 668 Magyarság, 1938. április 17., 1. 669 SNA,f. KÚ BA, k. 254, 22738. Maďarské opozičné strany, rozoslanie obežníka

Next

/
Oldalképek
Tartalom