Simon Attila: Az elfeledett aktivisták. Kormánypárti magyar politika az első Csehszlovák Köztársaságban - Nostra Tempora 19. (Somorja-Komárom, 2013)
7. A magyar aktivizmus zsákutcája
162 A magyar aktivizmus zsákutcája Az Agrárpártba tömörült magyar aktivisták meglehetősen langyos, szinte láthatatlan kampányt folytattak, s egyetlen, ám nem túl erős adujuk a „földműves demokrácia lánglelkű és lángeszű apostola,”670 Milan Hodža magasztalása volt. Csomorék agitációja jórészt az EMP elleni támadásokban merült ki, pozitív programot nem tudtak a lakosság elé tárni. A „kuruc egyenruhába bújt labancok,”671 vagyis az Egyesült Párt elleni egyik fő érvük az EMP-nek Hlinkával és Henleinnel való állítólagos szövetsége volt, aminek kapcsán azzal vádolták Esterházyékat, hogy az EMP számára a kereszt újabban már nyilaskeresztet jelent.672 A szociáldemokrata párt magyar tagozata Csomoréknál aktívabban vetette magát a választási küzdelembe. A szekció kampányát lényegében az Országos Magyar Szervezőbizottság április 24-én, Komáromban megtartott országos gyűlése nyitotta meg, amely a csehszlovákiai magyar szociáldemokrácia utolsó „kongresszusa” is volt egyben. A gyűlésen, ahol megerősítették pozíciójában az addigi vezetést (Csizmazia György elnököt, Schulcz Ignác ügyvezető elnököt és Fehér Ferenc párttitkárt), a fő témát a Csehszlovákia melletti kiállás jelentette. Az elfogadott határozatra azonban már rányomta bélyegét a Csehszlovákia helyzetében beállt változás, hiszen a kongresszus a korábbi gyakorlathoz képest radikális rezolúciót fogadott el. Ebben egyebek között a magyar kisebbség teljes egyenjogúságát, az állampolgársági kérdés gyors rendezését, a 20%-os nyelvhasználati küszöbnek a postán és a vasúton való alkalmazását, valamint a magyaroknak a közhivatalokban való arányos alkalmazását követelték. Ez utóbbi pont kapcsán azonban azt is leszögezték, hogy csak az juthasson hivatalhoz, aki az állam szempontjából megbízható.673 Határozatukban jelentős teret kaptak a gazdasági és kulturális kérdések, valamint a munkanélküliség elleni intézkedések, miközben - Prága álláspontjával összhangban - azt is hangsúlyozták, hogy a kisebbségi kérdés rendezése belügy, s azt minden külső beavatkozás nélkül kell megoldani. A szociáldemokrata kampány első jelentős eseményét a május 1-jei felvonulások és gyűlések jelentették. Az erre a napra kiadott felhívásában az OMSZ elsősorban az általános jelszavakra helyezte a hangsúlyt, s a szabadság, a demokrácia és a köztársaság védelmére szólította fel a magyarságot.674 Az OMSZ kampányában meglehetősen erős hangsúlyt kapott a nemzeti demagógia és az EMP lejáratása. Pozsonyban azzal támadták az Egyesült Pártot, hogy annak jelöltjei — mint németes és csehes hangzású nevük is igazolja (Neumann, Kontsek) - nem igazi magyarok, s felmenőik a magyar nemzetével ellentétes érdekeket szolgáltak. Röplapjaikon Esterházyt labancnak, Jarosst csehországi dzsentri család raccsoló vadhajtásának, Szüllőt a Habsburgok talpát nyaló császári kamarásnak nevezték, miközben magukat Kossuth örökösének tüntették fel.675 A negatív kampány mögül azonban hiányzott a konstruktív tartalom. Az 1938-as községi választások összesített eredményét nem hozták nyilvánosságra - mint ahogyan az előző választásokét. Az összesített eredmény tekintetében a legmegbízhatóbbnak az az Ivan Dérer igazságügy-miniszter hagyatékában található feljegyzés tűnik, amely feltehetően a kormány egyik ülésére készült,676 s amely szerint azokban a szlovákiai községekben, ahol nem csupán egyetlen lista volt benyújtva, s megtartották a választásokat, a koalíciós csehszlo670 Magyarság, 193S. június 12., 5. 671 Uo. 1938. június 5., 3. 672 Magyar Újság, 1938. május 14., 1. 673 AUTGM, f. Beneš Eduard, k. 73. b. č. 674 Csehszlovákiai Népszava, 1938. május 1., 1. 675 SNA, f. PR BA, k. 244. bez C. 676 ANM, / Ivan Dérer, k. 527.
