Simon Attila: Az elfeledett aktivisták. Kormánypárti magyar politika az első Csehszlovák Köztársaságban - Nostra Tempora 19. (Somorja-Komárom, 2013)
7. A magyar aktivizmus zsákutcája
A neoaktivizmus 147 oktatás szükségességét hangsúlyozta. Az ötödik - legterjedelmesebb - pontban a nyelvhasználati gyakorlatnak a nemzeti kisebbségek igényeihez való igazítását követelték. A hatodik követelés a nemzetgyűlésen belüli nyelvhasználati jogokat érintette, a hetedik pontban pedig azt követelték, hogy a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítését egy külön parlamenti bizottság felügyelje. A német aktivisták memoranduma, miközben - valószínűleg helyes felismerésből - a szimbolikus követelések helyett elsősorban a gazdasági és szociális kérdésekre helyezte a hangsúlyt, határozott állásfoglalás volt ugyan a kisebbségi jogok kiszélesítése mellett, ám az autonómia bármely formájának követelése hiányzott belőle. Ez pedig egyszerre volt a memorandum erőssége és gyengéje is. Hiszen miközben alkalmassá tette a memorandumot arra, hogy egy a kormányzattal kötendő paktum kiindulópontja legyen, eleve hiteltelenné tette a szudétanémet társadalom többsége előtt, hiszen a Hitler és Henlein által radikalizált német lakosság számára ekkor már az autonómia volt az elérendő célok minimuma. A kormány a memorandumra az 1937. február 18-án elfogadott nyilatkozatban reagált. A kormánynyilatkozat annak minden tartalmi és szövegezési gyengesége ellenére - a kisebbségi jogokat felügyelő parlamenti bizottság létrehozásán kívül - lényegében pozitív választ adott a német memorandumra.612 Az így létrejött egyezség egyebek között tartalmazta a gazdasági válság által hatványozottan sújtott német területek szanálásának a szándékát, s azt az elvet, hogy a német nyelvterületen végzett közmunkák során elsősorban a helyi vállalkozókat és munkavállalókat foglalkoztatják. ígéretet tett a kormányzat arra, hogy az állami szolgálatban a német jelentkezők a németek országos arányszámának megfelelően lesznek alkalmazva, valamint arra is, hogy a költségvetésből a kisebbségi kultúrára arányos rész fog jutni.613 A február 18-i egyezmény alapelvét az arányosság elvének a gyakorlatba való átültetése jelentette volna, amely által nem csupán a német közösség gazdasági és szociális felemelkedése lett volna biztosítva, hanem az állammal szemben megrendült bizalmuk is helyreállhatott volna. A kormány támogatását kihasználva a német neoaktivisták a következő hónapokban a korábbinál is erőteljesebb aktivitást mutattak. Létrehozták az aktivista pártok központi irodáját, s Die neue Zeit címmel egy a német-cseh közeledést hirdető lapot kezdtek kiadni. Sikerességük azonban jórészt a február 18-i kormányprogram eredményeitől függött, az pedig váratott magára.614 Az arányosság elvének a napi gyakorlatba való átültetése ugyanis nem csupán a cseh lakosság jó részének, különösen a közigazgatásban dolgozóknak a meg nem értésébe ütközött, hanem mint Zdenék Kárník cseh történész is konstatálta,615 az időfaktor sem kedvezett neki. Alig egy évvel a kormánynyilatkozat után ugyanis bekövetkezett az Anschluss, mely véglegesen maga alá temette nem csupán az 1937 elején meghirdetett új csehszlovák kisebbségpolitikát, hanem magát a német neoaktivizmust is. Az 1935-ös választásokat követően Prága nemzetiségi politikájának hangsúlyai továbbra is a németkérdés megoldására estek, amit az tudott csupán némileg árnyalni, hogy az új kormányfő, Milan Hodža a magyarkérdésben sokkal jobban kiismerte magát, mint elődei. Ráadásul a szlovenszkói magyar közösség nem csupán eltérő társadalmi adottságokkal rendelkezett, mint 612 A kormányzat ígéreteit emlékirataiban Beneš 8 pontban foglalta össze. Beneš, Edvard: Pamëti 1. Mníchovské dny. Praha, Academia, 2007. 156. Vö. Kárník, České zenié 3, i. m. 82. 613 AUTGM, f. E. Beneš, k. 73, R 133, Menšiny všeobecne 1934-1938. 614 A kormánynyilatkozatnak köszönhetően a korábbi gyakorlathoz képest 1937 folyamán ugyan emelkedett a közigazgatásba újonnan bekerültek között a németek aránya, de még így is alatta maradt az elvártnak, nem beszélve arról, hogy ez az emelkedés a közigazgatás teljes személyi állományán belül alig változtatott valamit a németek számára rendkívül kedvezőtlen számokon. 615 Kárník, České zemë 3, i. m. 85.
