Simon Attila: Az elfeledett aktivisták. Kormánypárti magyar politika az első Csehszlovák Köztársaságban - Nostra Tempora 19. (Somorja-Komárom, 2013)
7. A magyar aktivizmus zsákutcája
148 A magyar aktivizmus zsákutcája a német kisebbség, a magyar politizálás íve is végig más utat futott be, mint a szudétanémet politikáé. Azt, hogy ez az aktivizmusra is érvényes volt, nemcsak az eltérő választási eredmények igazolják, hanem az is, hogy magyar neoaktivizmusról valójában nem beszélhetünk. A sikeres parlamenti választások után ugyanis bár mindkét aktivista magyar szekció politikája új lendületet kapott, az a fajta megújulás, amely a szudétanémet pártoknál jelentkezett, az ő esetükben nem volt megfigyelhető, sem formai, sem pedig tartalmi szempontból. Hiába tulajdonított Sebestyén József a Hodžáról írt könyvében fiatalos életerőt, friss tempót és lobogó harci kedvet616 a parlamentbe bekerülő Csomornak és Schulcznak, valójában a politikában már elhasználódott politikusokról volt szó, akikben nem volt meg a lehetőség a megújulásra. Mellettük pedig egyáltalán nem jelentkeztek új arcok. Sőt a magyar kormánypártiakat (Jakschékkal ellentétben) a választások eredményei épp az addigi politika folytatásának a helyességéről erősítették meg, nem pedig a váltás szükségességéről. „Nem új programról van szó - nyilatkozta a választások után Schulcz Ignác -, mert az egyedüliek vagyunk, akiknek nincsen szükségük arra, hogy tizenhat éve hirdetett álláspontunkról letérjünk, mert napnál fényesebben igazolódott be és ma már az ellenfeleink is abban az irányban tapogatódznak, hogy az itt élő magyar nyelvű kisebbség gazdasági, politikai és kulturális boldogulása szorosan egybe van fűzve a csehszlovák, német és a többi itt élő népek sorsával.”617 Persze, ha a tartalom nem is, a magyar aktivisták kommunikációja mégis markánsabb lett, s több bíráló mozzanat jelent meg benne. így miközben nem győzték hangsúlyozni Csehszlovákia iránti elkötelezettségüket - feltehetően a német kormánypártok példáján felbuzdulva -, a korábbinál kicsit bátrabban fogalmazták meg a magyar kisebbség sérelmeit és követeléseit is, amelyek „elsősorban az állampolgársági anomáliák teljes megszüntetését, a nyelvrendelet liberálisabb és ésszerűbb alkalmazását, a régi magyar nyugdíjasok igényeinek kielégítését, az egyetemi magyar tanszék felállítását, iskoláink még fokozottabb kiépítését, a magyar nyelvű határvidék rendkívüli nyomorának kiadós közmunkák elrendelésével való enyhítését”618 célozták meg. Schulczék mindent megtettek azért is, hogy társadalmi bázisukat és beágyazottságukat erősítsék. Ennek jegyében alakították meg 1936 augusztusában a Szociáldemokrata Magyar Tanárok és Tanítók Országos Szervezetét, hozták létre a Magyar Munkásakadémiák országos ernyőszervezetét, illetve a Komenský Gyermekbarát Egyesületet. Ez azonban még nem jelentett német értelemben vett jungaktivizmust. Az aktivizmus megújításának bizonyos elemeit ugyanis nem Csömör és Schulcz magatartásában, hanem a Magyar Újság holdudvarába tartozó értelmiség megnyilvánulásaiban lehetett felfedezni. Igaz, a neoaktivizmus körükben sem mindig a szudétanémet mintát jelentette. A lap akkor aktuális főszerkesztője, Jankó Zoltán 1936 májusában Új aktivizmus címmel közölt vezércikkében619 olyan, pártok fölötti közéleti magyar magatartást próbált az „új aktivizmus” fogalmába beletuszkolni, amely alapját a Csehszlovákia iránti lojalitás jelenti, de amely magyar nemzeti programmal van megtöltve, s a köztársaság valamennyi magyar polgára számára elfogadható. A Jankó által megálmodott közéleti neoaktivizmus jegyében 1936-1937-ben több - a szlovenszkói magyar közéletet, kultúrát és ifjúsági mozgalmakat összefogó és a csehszlovák állam iránt alapvetően barátságos hangot megütő - kísérlet történt. Mint azonban az ún. Tavaszi Parlament vagy a 616 Sebestyén: Hodia, i. m. 168-169. 617 Csehszlovákiai Népszava, 1936. június 2., 1. 618 Lásd Schulcz Ignác felszólalását az államvédelmi törvény képviselőházi vitájában. Digitálni knihovna NS RČS 1935-1939, Poslanecká snémovna - stenoprotokoly, 40. schüze, Streda 29. dubna 1936 http://www.psp.cz/eknih/ 1935ns/ps/stenprot/040schuz/prilohy/priloh06.htm Letöltve: 2011. január 6. 619 Magyar Újság, 1936. május 24., 1-2.
