Simon Attila: Az elfeledett aktivisták. Kormánypárti magyar politika az első Csehszlovák Köztársaságban - Nostra Tempora 19. (Somorja-Komárom, 2013)
6. Az aktivizmus sajtója
Dzurányi László és a Magyar Újság 135 Ara 1 koron« (Pititek, 1938 február 18 220-30**224^09 rp9° Vid...ké nta,. 61. T.U ■rftÄJÄľtľS h?#zV; Független politikai napilap Főszerkesztő : DZURÁNYI LASZLO Előfizetési ára: egy hónapra 20 Ki, negyedévre 60 Ki Kiadóhivatal: Bratislava-Poxsony. Lazare» ucco 4c Telefon: 27-75 , _ __________VI. évfolyam 40. szám FEBRUÁR 18 Irta Dzurányi László dJSÍttS1 KÏiÂ*î, ľ év,"r- "TM WW« tóéiképp». Egy csúcsokig hogy Íőí. Sy S.lk„í '"°"d““'>k, tenlüll hódító nacionalizmus csapott LwctWk vXa c , ahogyan össze a kisebbséggé tori régi uralkodó f. , solda es igenyeltük volna. ! nemretréssekkel. oésft,ttS".S 54J'u'SaÍkfVés A saembcnállás kerlélhccüenségét inénak,g jutottunk 1l. éi'^ÂcÆ ígérvény, amire jóformán csak kamat-1 törlesztés történt. ja népi közösség új történelmi érdekei-, még csak koalíciós házasság sem. mert nek felösmerése mellett először a gaz-ja magyar ellenzék gasteini és egyéb ! dasági érdekazonosság kereseti kapcso- násznagyai sietve vissza parancsolták a latot a nemzeti ellentetek felett. 'jegygyűrűt, lgv szüleien meg az 192ti-os polgári Az 192ti-tól 1937-ig terjedő időt a j koalíció keretében az első csehszlovák- kisebbségi aktivizmus első korszakának I német kiegyezés, bár még távolról sem j nevezhetniük. Kz az elsőformájú aktiviz- I tökéletes, sőt még csak nem is kielégi-! mus kísérletnek sem volt teljes értékű tő formájában és tartalmában. Ugyan- és nem hozta meg a kívánt eredményt ekkor történt az első pozitív kísérlet a a németség szempontjából sem, szintesehszlovák-magyar kiegyezésre is. bár. úgy az állampolitika javára sem. elsőez pusztán epizód jelentőségű volt és a sorban azért, mert a német kisebbségi gabonavámok megszavazásán és a Lev I aktivizmus nem találkozhatott a több- Déreren kívül mit sem hozott elene ség részéről hasonló előjelű aktivizálom lett belőle komoly közeledés, de mussal. A mérleg tehát egyik félre sem A Magyar Újság címlapja (Magyar Újság, 1938. február 18., 1.) Nem mellékesen épp az volt a Dzurányi és a „régi” aktivisták közötti ellentétek forrása, hogy a neves hírlapíró elsősorban a fiatalabb nemzedéket igyekezett maga köré csoportosítani, amivel egyben az emigránsok által képviselt idősebb nemzedéknek is hadat üzent. Szvatkó értékelése szerint az emigránsok kiszorításával Dzurányi egyfajta „autochton aktivizmust” hívott életre,563 amely a korábbinál sokkal érzékenyebben reagált a szlovákiai magyar problémákra. S az ellenlábas Szvatkótól származik az az elismerés is, hogy a „Magyar Újság a »szociális és nemzeti problémák józan és célszerű megítélésének a jegyében« gyűjtögette maga köré a fiatal értelmiséget”.564 Kényes helyzetéből Dzurányi egy olyan kiadói részvénytársaság alapításával kívánta kiszabadítani a lapot, amely a közvélemény felé a Magyar Újság anyagi függetlenségét jelezte volna. A részvénytársaság létrehozását Dzurányi 1935 végén és 1936 elején egy Szlovenszkó déli részén lezajlott toborzókörúttal kívánta megalapozni. Alap 1936. január 12-i száma leközölte a Magyar Újság Lap- és Könyvkiadó Rt. alapítóinak névsorát, akik között a két aktivista publicista, Dzurányi és Győry Dezső mellett többek között Jankó Zoltán, Pozsony vármegye utolsó magyar főispánja565 és Hulita Vilmos, a dél-szlovenszkói régió egyik legnagyobb ipari üzemének, a füleki zománcgyárnak a vezérigazgatója is ott volt.566 Még érdekesebb azonban az első mintegy 250 pártoló részvényjegyző listája. A névsorból ugyanis a korabeli vidéki magyar értelmiség egy sajátos szelete köszön vissza, jelezve azt, hogy az a fajta aktivizmus, amely úgy vállalja a csehszlovák állam iránti lojalitást, hogy a sérelmekről sem feledkezik meg, jelentős bázissal bírt a szlovenszkói magyar középosztályban. A részvényt jegyzők között nem kevés ismert közéleti személyiség is volt, s - mint egy követségi jelentés is megjegyzi567 - nem fel563 Szvatkó Pál: A visszatéri magyarok. A felvidéki magyarság húsz éve. Budapest, Révai, 1938, 102. 564 Uo. 141. 565 Jankó Zoltán (1871, Baka - 1941, Pozsony) - jogász, szerkesztő. A forradalmak előtt Pozsonyban volt jogtanácsos. Az őszirózsás forradalom heteiben a vármegye főispánjává nevezték ki. Később elsősorban irodalmi, művelődési tevékenységet folytatott. 1936-ban egy ideig a Magyar Újságot főszerkesztette. 566 Magyar Újság, 1935. január 12., 3. 567 MOL, K-64, 66. cs. 7. t. 39res.pol./1936.
