Simon Attila: Egy rövid esztendő krónikája. A szlovákiai magyarok 1938-ban - Nostra Tempora 18. (Somorja, 2010)
1. Húsz év után. A szlovákiai magyarok 1938-as társadalmi, politikai rajza
60 Húsz év után arra törekedtek, hogy a köztársaság soknemzetiségű realitását a saját csehszlovák nemzetállami elképzeléseihez igazítsák.141 A nemzetállami elképzelések és az azokat képviselő erők, illetve a velük szemben álló tábor (amelybe a nemzetiségi pártokon kívül a kommunisták is tartoztak) közötti szakadék jelentősen csökkentette annak esélyét, hogy a csehszlovák parlamentáris demokrácia valódi tartalommal töltődjön meg. A csehszlovák nemzetállam ideájának rögeszméjére épülő kormányzatnak ugyanis nem volt valódi alternatívája, hiszen az ellenzék hatalomra kerülése egyben a fent említett alapokra épülő ország bukását is magával hozta volna. így a kormányzás ódiuma a köztársaság húsz éve alatt végig ugyanazon politikai elit kezében volt, ami nem csupán hatalmuk túlzó koncentrációjához, hanem egyben a demokratikus elvek deformációjához is vezetett.142 Ennek is köszönhető, hogy a parlament a demokrácia erősítésének jelszava mögé bújva olyan antidemokratikus törvényeket is elfogadott,143 mint a köztársaság védelméről szóló 50/1923. sz. törvényt, amely elsősorban az ellenzéki pártok - a kommunisták és a nemzetiségi pártok - tevékenységének ellenőrzését szolgálta. A „rendtörvény” persze nem csupán a pártok tevékenységét szorította korlátok közé, hanem lehetővé tette, hogy azért zárjanak el valakit, mert a magyar himnuszt énekelte, s erre a törvényre hivatkozva kobozták el — nem is ritkán - az ellenzéki, így a magyar sajtót is. Az ország szétesésétől való - s fentebb már jelzett - félelemnek tudható be az is, hogy a kormányzat, noha az első köztársaság politikai rendszere végig demokratikus és nyitott maradt, az első évek „nagy tettei” után már semmilyen komoly problémát nem tudott megoldani, inkább csak félretolta azokat.144 Amit tehát az alkotmány nem tudott megnyugtatóan rendezni, az többnyire a későbbiekben is megoldatlan maradt, mint például a közigazgatás vagy a nemzetiségi kérdés. A szlovákiai magyarság szempontjából mind az 1920-ban, mind pedig az 1927-ben elfogadott közigazgatási reformok rosszindulatúnak minősíthetők. Míg ugyanis az első a természetes régiókra épülő megyék helyett a magyar tömbterületet megosztó nagyzsupákat hozott létre, az 1927-es reform - ezeket megszüntetve - ugyan egyetlen tartománnyá nyilvánította Szlovákia egész területét, de közben tovább szélesítette az állami bürokrácia jogkörét és még inkább megnehezítette az állampolgárok beleszólását saját ügyeik intézésébe.145 Az önkormányzatiság elleni támadás kirívó példáját jelentette a városok önigazgatásának felszámolása, amely során Pozsony és Kassa kivételével, melyeket törvényhatósági jogú városból rendezett tanácsú várossá fokoztak le, Szlovákia többi városát (beleértve a további két volt municipiális várost, Komáromot és Selmecbányát) nagyközséggé degradálták, ami által azok autonóm jogaik nagy részét elveszítették és a járási főnökök ellenőrzése alá kerültek. A demokratikus elvek gyengítését jelentette az a gyakorlat, amely szerint a járási, megyei, majd az 1928-tól létező tartományi képviselő-testületek egyharmadát a kormányzat nevezte ki, s így a képviselő-testületekbe beültetett ún. szakértőknek 142. A parlament súlyának csökkenését okozta az is, hogy a tényleges döntések a csehszlovák koalíciós pártok vezetőiből álló ötös (alkalomadatán hatos vagy nyolcas) kezében, vagyis egy olyan informális testület kezében volt, amely kilógott az alkotmányosság keretei közül. 143. Vo. Kováč, Dušan: Češi, Nemci a Slováci v medzivojnovom Československu. Otázky a odpovede. In Hoensch, Jorg K.—Kováč, Dušan (ed.): Ztroskotdní spolužití. Česi, Nénid a Slováci v první republice 1918-1939. Praha, Ministerstvo zahraničních vécí, 1993, 259. 144. Vo. Lipták, Ľubomír: Krach československej štátnej idey. In Hoensch, Jorg K,-Kováč, Dušan (ed.): Ztroskotání spolužití. Češi, Nemci a Slováci v první republice 1918-1939. Praha, Ministerstvo zahraničních vécí, 1993, 69. 145. Vo. Petráš, René: Menšiny v meziválečném Československu. Právni postavení národnostních menšín v první Československé republice a jejich mezinárodnéprávní ochrana. Praha, Karolinum, 2009. 207-208.
