Simon Attila: Egy rövid esztendő krónikája. A szlovákiai magyarok 1938-ban - Nostra Tempora 18. (Somorja, 2010)
1. Húsz év után. A szlovákiai magyarok 1938-as társadalmi, politikai rajza
A nemzetileg elfogult demokrácia valósága 59 rúgás hasította ki, hiszen 1936-ban az MLSZ égisze alá 132 klub tartozott, amelyekben összesen 5 771 volt az igazolt labdarúgók száma, ebből 18 fő a labdarúgásból élő profi.138 A szlovákiai magyar és egyben az egész szlovákiai labdarúgás legjobb csapata a harmincas évek második felében a Füleki Torna Club (FTC) volt, amely 1935 és 1938 között minden alkalommal bejutott az országos döntőbe. Az MTK és a magyar labdarúgó-válogatott legendás focistája, Braun Csibi által edzett FTC 1937-ben Szlovákia országos bajnoka címét is megszerezte. A korabeli szlovákiai magyar foci erejét mutatja, hogy 1938-ban két magyar csapat játszott Szlovákia bajnoki címéért, s a győzelmet a kassai KAC szerezte meg a füleki FTC előtt. Természetesen igazságtalanok volnánk, ha a magyar sportot csupán a labdarúgásra szűkítenénk le, hiszen az atlétikában, úszásban, teniszben vagy asztaliteniszben a magyar sportolók szintén Szlovákia legjobbjai közé tartoztak, de 9 csapatos magyar jéghokiszövetség is működött. 1.3. A NEMZETILEG ELFOGULT DEMOKRÁCIA VALÓSÁGA. A CSEHSZLOVÁK KORMÁNYZATOK NEMZETISÉGI POLITIKÁJA 1938 ELŐTT Az első Csehszlovák Köztársaság (1918-1938) jól működő parlamentáris demokrácia volt, amelynek alapját az állam megalakulásától mintegy másfél éven át tartó forradalmi nemzeti diktatúra közjátékát követően az ideiglenes nemzetgyűlés által 1920 februárjában elfogadott alkotmány jelentette. Az alkotmány következetesen elválasztotta egymástól a hatalmi ágakat, általános és titkos választójogot vezetett be, és „deklarálta a köztársaság valamennyi állampolgára jogi és törvény előtti, valamint faji, nyelvi és vallási egyenlőségét”.139 Hiba lenne azonban, ha a köztársaság kétségkívül demokratikus és liberális szellemisége mellett nem vennénk észre a hiányosságait. Ezek közül az elsőt az jelentette, hogy az ország alaptörvényének előkészítése és elfogadása a Csehszlovákiában élő nemzetiségek, köztük a németek, magyarok, lengyelek kizárásával történt, ami végig nagy tehertételként nehezedett a csehszlovák nemzetiségi politikára.140 141 A demokráciát gyengítette, hogy a törvények liberalizmusa és gyakorlati átültetésük között némely téren jelentős különbségek mutatkoztak. Miközben ugyanis az állam a nemzeti kisebbségekhez tartozó polgárai számára is lehetővé tette, hogy szabadon szervezkedjenek, pártokat, társadalmi, kulturális szervezeteket alapítsanak, a hatalom bürokráciája nem csupán e szervezetek bejegyzését nehezítette meg (sokszor meg is akadályozta), de a szigorú belügyi felügyelet alatt álló kisebbségi szervezetek működését is nemegyszer adminisztratív intézkedésekkel akadályozták. Az alkotmány elvei és a gyakorlat közötti különbség legkirívóbb példáját talán a nemzeti kisebbségek alkotmányban meghirdetett hivatal- és közszolgálat-viselési egyenlősége és a való helyzet között tátongó különbség jelentette, amit az állami alkalmazottak már tárgyalt statisztikái igazolnak. A csehszlovák demokrácián mutatkozó rések leginkább a köztársaság megalakulásának körülményeiből és a meglehetősen sokszínű és sok hagyományú ország szétesésétől való félelemből fakadtak. Csehszlovákia megalapítása ugyanis a cseh nemzeti erők forgatókönyve alapján, a német s magyar elképzelések ellenében, illetve számos tekintetben a szlovák szándékokat is figyelmen kívül hagyva történt, miközben a prágai kormányzatok 1938 tavaszáig végig 139. Popély Gyula: Ellenszélben. A felvidéki magyar kisebbség első évei a Csehszlovák Köztársaságban (1918-1925). Pozsony, Kalligram, 1995. 63. 140. Vő. Čelovský, Bofivoj: Mníchovská dohoda 1938. Ostrava, Tilia, 1999, 91. 141. Az 1921-es népszámlálás szerint a csehszlovák nemzetiségűek az ország lakosságának 65%-át, a nemzeti kisebbségek pedig 35%-át alkották. Eközben azonban az egységes „csehszlovák nemzet” létezése is csak hatalmi célkitűzéseket szolgáló fikció volt.
