Simon Attila: Egy rövid esztendő krónikája. A szlovákiai magyarok 1938-ban - Nostra Tempora 18. (Somorja, 2010)
1. Húsz év után. A szlovákiai magyarok 1938-as társadalmi, politikai rajza
A szlovákiai magyar társadalom népesedési, statisztikai mutatói 33 Az alacsony szintű szervezettségnek a politikai vonatkozásokon kívül kemény szociális kihatása is volt, hiszen az 1921-ben a prágai nemzetgyűlés által elfogadott 267. sz. törvény az ún. genty-rendszer alapján szabályozta a munkanélküli-segélyek fizetését: az állam a segélyt a szakszervezeteken keresztül folyósította, ahhoz pedig csak a szakszervezeti tagok jutottak hozzá. Ez pedig azzal járt, hogy miközben a magyar lakosság körében magas volt a munkanélküliség, a magyar munkanélkülieknek csupán egy kis százaléka kaphatott munkanélkülisegélyt. De elesett a szakszervezeten kívüli magyar munkásság mindazoktól az egyéb előnyöktől (pl. könyvtárak, kulturális akciók) is, amelyeket a bőkezű költségvetéssel gazdálkodó szakszervezetek nyújtottak a tagságuknak. -- -'-'Tl CCPI - rojfti ttPíTlŐCSR 1938. ; « — i" -ét-' ' ' \ Jphpß ‘ Báj ľ. . rrt lB . 1 Varrótanfolyam Kamocsán A korabeli szlovenszkói magyar társadalom gerincét adó parasztság és a munkásság mellett fontos szólni a középrétegek68 helyzetéről és szerepéről is. A korabeli társadalomkutatók több ízben is lejegyezték, hogy az államfordulat egy számában túldimenzionált magyar középosztályt talált a Felföldön. S bár az 1918-20-ban bekövetkezett államjogi változások következtében a városi lakosság a korábbinál egy számára kedvezőbb, polgárosultabb állam viszonyai közé került, az impériumváltás mégis súlyos sebeket ejtett rajta. Az aránytalanul nagynak bizonyult középosztály köreiből„pánikszerű menekülés kezdődött: az egyik rész hamarosan átvándorolt Magyarországba (ami hiba volt),69 a másik rész, különösen a nem magyar vidékit városokban, igyekezett minden68. A jelen társadalomtörténeti vázlatban mélyebb társadalomtörténeti kutatások hiányában a szlovenszkói magyar középosztályt a létező belső tagoltsága ellenére homogén rétegként kezeljük. Fontosnak tartjuk azonban jelezni, hogy esetükben is szükséges lenne olyan strukturáltabb megközelítésre, amelyet Gyáni Gábor alkalmaz a Horthykorszak magyar középosztályával kapcsolatban. Lásd Gyáni Gábor: A középosztály társadalomtörténete a Horthy-korszakban. Századok, 1997, 6.sz. 1265-1305. 69. Szvatkóhoz hasonlóan utólag sokan tartották elhibázott lépésnek a középrétegek elmenekülését. Halász Miklós pedig egyenesen politikai romantikából elkövetett értelmetlen öncsonkításnak nevezte. Vo. Halász Miklós: Csehszlovákia 1918-1938. Budapest, Századunk, 1938, 78.
