Simon Attila: Egy rövid esztendő krónikája. A szlovákiai magyarok 1938-ban - Nostra Tempora 18. (Somorja, 2010)

1. Húsz év után. A szlovákiai magyarok 1938-as társadalmi, politikai rajza

32

Húsz év után

ciális megoszlását a 9. táblázat mutatja be, amelyből jól látni, hogy a magyarok között a legmagasabb volt a napszámosok, illetve az egyik legmagasabb az önálló gazdálkodók aránya (köszönhetően elsősorban a földművesek nagy számának), ám az egyik legalacsonyabb a hivatalnokok és a munkások aránya. A kisebbségi helyzetből fakadó hátrányaikat azonban leginkább az 1921-es népszámlálás óta az adott kategórián belüli népességnövekedés vagy - csökkenés mutatja, amelyből jól kivehető a magyar lakosság társadalmi pozícióvesztése, kiszorulása a hivatalnokrétegből, illetve az, hogy Dél-Szlovákia elmaradt iparosítása következtében a magyar lakosság körében nem növekedett a munkások száma.

9. táblázat. Csehszlovákia nemzetiségeinek szociális rétegződése 1930-ban64

csehek

németek

szlovákok

magyarok

ruszinok

zsidók

együtt

i

2

1

2

i

2

1

2

i

2

1

2

1

2

Önállóan

gazdálkodó

39,9-0.7

39,8-2,8

53,1+6,7

52,7-9,7

66,6+ 10,2

69,9-3.0

44,0+0,2

Bérlő

0,4-5,9

0,5+ 14.9

0.1-7,4

0,4+56,1

0,1-52,5

0,6+25.4

0,4+ 1,4

Tisztviselő

7,4+21,8

7,5+ 1,0

4,8+56,1

3,3-41,1

1,7+32,0

8,8+22,5

6,6+ 15,5

Munkás

47,1+27,8

44,7+9,8

28,4+45.1

23,8+0,5

19,1+ 150,8

15,5+41,6

41,0+24,7

Tanonc

2,1-1,2

1,6-17,5

0,7+20,1

0,8-14,1

0,2+ 139,9

1,2+9,6

1,6-4,1

Napszámos

3,1-51,3

5,8+ 14,2

12,7+4,2

19,0+0,3

12,3-15,1

4,1+6,8

6,6-17,5

1 - az egyes nemzetiségek szociális megoszlása százalékban; 2 - az adott szociális rétegben bekövetkezet növekedés vagy csökkenés az 1921-es népszámlálás óta.

A statisztikák a magyarok által lakott járásokban a szlovákiai átlagnál magasabb munkanélküliséget mutatnak. Különösen sújtotta ez a probléma a Komáromi, a Lévai és a Losonci járást, amelyekben még a nyári szezonális munkák időszakában is jelentős számú munkanélkülit tartottak számon.64 65 Hátrányosan érintette a magyar kisebbséget a magyaroknak a szakszervezeti mozgalomban való alacsony részvétele, hiszen míg országos átlagban a munkavállaló munkásság 44%-a szakszervezeti tag volt, a magyar munkásságnak csupán 10,4%-a volt tagja valamelyik szakszervezeti tömörülésnek.66 Az 1930-as adatok szerint csupán 16 382 magyar volt szakszervezeti tag, amihez kétségkívül hozzájárult az is, hogy noha a szakszervezetek nemzetiségi alapokon működtek (a kommunista szakszervezet kivételével), külön magyar szakszervezeti csoportosulás nem létezett. Igaz, 1938-ra a magyar szakszervezetei tagok száma a duplájára emelkedett, s 33 106 volt, ám így is csupán a szakszervezeti tagok 1,3%-a volt magyar nemzetiségű.67 A magyar szakszervezeti tagok közül a legtöbben a csehszlovák szociáldemokrata szakszervezetekhez és a kommunista szakszervezetekhez tartoztak (az összes magyar szakszervezeti tag mintegy 70%-a).

64. A táblázathoz felhasznált adatok forrását illetően lásd Weirich, Marko: Staré a nové Československo. Národopospodáŕskýpfehled bohatství a práce. Praha, [i. k.], 1938-1939. 45.

65. A Komáromi járásban 1928 elején 3 066, míg augusztusban 1 502, a Lévaiban 2 207 és 1 104, a Losonciban pedig 3 541 és 611 munkanélkülit tartottak számon. Vö. SNA, f. KÚ BA, k. 233, 804/1938, I. Hospodárske a politické pomery na Slovensku.

66. Vö. Rados K. Béla: Magyar kisebbségi munkásság és a szakszervezetek Cseh-Szlovákiában. Magyar Kisebbség, 1933, 2. sz. 56-57. A szlovákiai magyarok a Csehszlovákiában élő nemzetek között a legalacsonyabb szakszervezeti szervezettséggel rendelkeztek, hiszen 1930-ban a cseh és szlovák munkások 48,2%-a, a németek 46,5%-a, a lengyelek 31,5%-a, a ruténeknek pedig 16,7%-a volt szakszervezeti tag.

67. Zprávy Státního úradu Štatistického. Ročník XIX. 1938. Praha, Štátni úrad Štatistický. 1938. 790-794.