Simon Attila: Egy rövid esztendő krónikája. A szlovákiai magyarok 1938-ban - Nostra Tempora 18. (Somorja, 2010)
1. Húsz év után. A szlovákiai magyarok 1938-as társadalmi, politikai rajza
1. HÚSZ ÉV UTÁN. A SZLOVÁKIAI MAGYAROK 1938-AS TÁRSADALMI, POLITIKAI RAJZA Húsz év viszonylag rövid idő egy közösség életében. Ahhoz azonban mégis elegendő, hogy olyan változások induljanak meg azon belül, amelyek a tudomány eszközeivel is jól érzékelhetők legyenek. Érvényes ez a két világháború között Szlovákiában élő magyar nyelvű lakosságra is, amely az 1918/19-ben lezajlott államfordulat következtében számára új, s számos szempontból idegen társadalmi, politikai viszonyok közé kényszerülve nemzeti kisebbségi státuszba került. Azzal egy időben azonban, miközben ez az akkor még eseti közösség valódi közösséggé kezdett válni, a Csehszlovák Köztársaság realitása jelentős változásokat is elindított e közösségen belül. Ennek köszönhetően 1938 nem csupán egy húsz évvel idősebb magyarságot talált Szlovákiában, hanem egy népesedési, gazdasági, társadalmi szempontból, valamint politikai tapasztalatait illetően is új sajátságokat felmutató közösséget. A következőkben ennek a közösségnek a sajátosságait kívánjuk bemutatni, jelezve nem csupán a húsz év alatt bekövetkezett változásokat, hanem azok lehetséges okait is. 1.1. A SZLOVÁKIAI MAGYAR TÁRSADALOM NÉPESEDÉSI, STATISZTIKAI MUTATÓI 1.1.1. A szlovákiai magyarok népességszáma a két világháború között A népszámlálások általában tízévenkénti periodicitásuknak köszönhetően a szlovákiai magyarság demográfiai fejlődésének jellemzőit csupán korlátozott érvénnyel lehet bemutatni, hiszen az 1938 előtti utolsó népszámlálást 1930-ban tartották, s az attól 1938-ig eltelt közel egy évtized kétségkívül jelentős nyomot hagyott Csehszlovákia s ezen belül az ott élő magyar lakosság népesedési mutatóiban is. A két háború közötti Csehszlovákiában 1919-ben rendkívüli népösszeírást, 1921-ben és 1930-ban pedig tervezett népszámlálást tartottak. Az 1919 nyarán lebonyolított népösszeírás során, amelynek célja elsősorban az volt, hogy felmérje a frissen megalakult csehszlovák állam tényleges etnikai összetételét,1 a 2 923 214 lakosú Szlovákiában még 689 565 személy, vagyis a teljes lakosság 23,6%-a vallotta magát magyarnak.2 Ha ehhez még hozzászámítjuk, hogy Kárpátalja mintegy 600 ezer lakosából 102 ezer volt a magyar,3 akkor elmondható, hogy a 1. Tišliar, Pavol: Mimoriadne sčítanie ludu na Slovensku z roku 1919. Príspevok k populačným dejinám Slovenska. Bratislava, STATIS, 2007, 10. 2. Uo. 66. 3. Fedinec Csilla: A Csehszlovákiához került Kárpátalja (1918-1921). In Bárdi Nándor-Fedinec Csilla-Szarka László: Kisebbségi magyar közösségek a 20. században. Budapest, Gondolat Kiadó-MTA Kisebbségkutató Intézet, 2008. 41.
