Lampl Zsuzsanna: Magyarok és szlovákok. Szociológiai tanulmányok nem csak az együttélésről - Nostra Tempora 17. (Somorja, 2008)

A kép és a tükör, avagy megfelel-e a jövő szlovákiai magyar értelmisége a saját maga által alkotott értelmiségképnek

Ez azt jelenti, hogy az értelmiséginek a közösség többi tagjaihoz képest nemcsak az általános ismeretek szintjén megmutatkozó többlettudással, hanem szaktudásban megnyilvánuló többlettudással is kell rendelkeznie. Hiszen ha ez a többlettudás hiányzik, akkor semmi értelme új tartalmakról beszélni. Ugyanakkor az „új” jelző arról is árulkodik, hogy az értelmiséginek önmagát is folyamatosan tovább kell fejlesztenie, művelnie.

További fontos tényező a közösségi szerepvállalás, amely kétféleképpen értelmezhető. Egyrészt azáltal, hogy az értelmiségi új tartalmakkal gazdagítja közösségét, tekintélyre tesz szert, spontán módon véleményvezérré, s így informális vezetővé válik. Másrészt a fiatalok elvárják tőle, hogy formális vezető szerepet is vállaljon a közösség életének irányításában. A vezető szerep azonban nem azt jelenti, hogy az értelmiségi politikai vezetőjévé váljon a közösségnek. A politikai vezető szerep elutasítása mögött nem is annyira politika-/politikusellenességet kell látnunk, bár ez sem eleve kizárt, hanem inkább azt, hogy a hallgatók fontosabbnak tartják, hogy az értelmiségi sokrétű tevékenységet folytasson, és valamennyi tevékenységi területén hangadó legyen, mint azt, hogy ne aprózza fel magát, hanem csak egy területre, a politikára koncentráljon. Ugyanakkor összefügghet ez a politika iránti csekély érdeklődéssel is,26 valamint a csaknem nullával egyenlő jövendőbeli politikusi aspirációkkal (az utóbbi ugyanúgy lehet ok, mint okozat). S a politikai vezetőszerep-hárítás nem utolsósorban azt is jelentheti, hogy a hallgatók által elképzelt értelmiségit nem kötik pártérdekek, vagyis tudatosan igyekszik megőrizni politikai függetlenségét.

26 A hazai közéleti és politikai események alakulása csupán a diákok egyharmadát érdekli, ebből a SJE 9, a KETK 5 százaléka szeretne politikus lenni. A konkrét politikai irányzatok közül minden tizedik SJE hallgató a konzervatív, minden nyolcadik a liberális politizálással azonosul leginkább, a KETK hallgatói közül pedig ugyancsak minden nyolcadik a liberális irányzatot preferálja. A legellenszenvesebb irányzat a SJE diákjai szerint a nemzeti (35%) és a kommunista (33%), a KETK hallgatói szerint a kommunista (37%).

31