Lampl Zsuzsanna: Magyarok és szlovákok. Szociológiai tanulmányok nem csak az együttélésről - Nostra Tempora 17. (Somorja, 2008)
Magyarok és szlovákok Dél-Szlovákiában
szerepelt a szlovák-magyar együttélés, a magyar kultúra, illetve a dél-szlovákiai szlovákok kulturális életének támogatása is (tehát azok a témák, amelyeket a vegyes lakosságú területek neuralgikus pontjaként szokás elkönyvelni). A megkérdezettek egyiket sem emelték ki. A három legégetőbb problémaként mindkét nemzet a munkanélküliséget, a magas árakat és az egészségügyet jelölte meg (3. táblázat). A szlovák-magyar viszony fontossági sorrendben mindkét csoportnál a 15. helyen szerepelt, ami egyértelműen arra utal, hogy nem tartották problémásnak. A szlovák kultúra támogatását a szlovákok az utolsó előtti, azaz 18. helyen említették, vagyis még kevésbé érzékelték problémaként, mint a szlovák-magyar viszonyt. A magyar kultúra támogatását a magyarok a 12. helyre rangsorolták, vagyis az ő esetükben sem jelent meg problémaként. Egymás kultúrájának támogatását pedig végképp törölték a megoldásra váró kérdések listájáról. Újfent hangsúlyozom, hogy a lakóhelyről volt szó, ahol az együttélést a szlovákok 94, a magyarok 95,8 százaléka minősítette jónak. Az ismertetett eredmények mindezt megerősítik.79 jónak, 49 százalékuk közepesnek és 27 százalékuk rossznak. Tehát az előzőekhez hasonlóan ezek az adatok is arról árulkodnak, hogy mindkét szintet illetően csökkent a pozitív minősítést adók részaránya, de az igazán szembetűnő változás a lakóhelyi szintnél mutatkozik meg. Ez egyrészt újfent a kapcsolatok romlására vall. Másrészt arra utal, hogy az országos szinten érzékelt rosszabbodás lakóhelyi szinten is lecsapódik, ami egyben jelzi, hogy nem csak a politikusok tehetnek mindenről, ahogy ez oly sokszor elhangzik. Mert az igaz, hogy tetteik és szavaik nagy hatásúak, de csak akkor és ott lehetnek azok, ahol termékeny talajra hullnak. Ha lakóhelyi szinten létezik akár egy kis csoport, amely különböző oknál fogva fogékony ezekre a tettekre és szavakra, s ha az adott közösségben véleményformáló erővel rendelkezik, akkor nagyon sokat képes ártani a lakóhelyi szlovák-magyar együttélésnek. Hiszen egyszer már leszögeztük, hogy ezt az együttélést elsődlegesen az ott élők teremtik meg, nem a nagypolitika. 79 De nem volt ez másképp 2008 júniusában sem. A megkérdezett szlovákiai magyarok 30 terület közül a legproblematikusabbnak a szegénységet (87%), az egészségügy és szociális gondoskodás helyzetét (72%) és a munkanélküliséget (70%) tartották. A szlovák-magyar együttélést 31 százalékuk látta problematikusnak, vagyis a fontossági sorrend 24. helyén szerepelt. Ennél sokkal inkább aggasztja őket a szlovákiai magyarok számának csökkenése (68%), az, hogy a magyar szülők szlovák iskolába járatják gyermekeiket (67%), de még a romák helyzete is (64%). 127
