Lampl Zsuzsanna: Magyarok és szlovákok. Szociológiai tanulmányok nem csak az együttélésről - Nostra Tempora 17. (Somorja, 2008)
Magyarok és szlovákok Dél-Szlovákiában
3. táblázat A lakóhelyen leginkább a következő problémákat kellene orvosolni (%) Szlovákok Magyarok Munkanélküliség 61,7 47,3 Az áruk és szolgáltatások magas ára 32,0 33,2 Az egészségügy problémái 26,5 36,1 A dél-szlovákiai szlovákok kulturális tevékenységének támogatása 4,2 0,5 A szlovák-magvar viszony 3,7 3,7 A magyar kultúra támogatása öö1 7,3 A szlovák-magyar viszonyt illetően végezetül egy érdekes jelenséget ismertetnék. Nemcsak azt vizsgáltuk, hogyan működik (jól-e vagy rosszul), hanem azt is, hogy a válaszadók mennyire elégedettek vele. Hogy ez mennyire nem ugyanaz, a következő adatok bizonyítják: lakóhelyén a szlovák-magyar viszonnyal a szlovákok 77, a magyarok 73 százaléka, vagyis a döntő többség ugyan elégedett, de az elégedettek részaránya lényegesen alacsonyabb, mint azoké, akik ezt a kapcsolatrendszert jónak tartják. Ezzel összefüggésben felmerül a kérdés: mit fed a jó viszony és az elégedettség közötti „űr”? Jó viszony-e az, ha közben sokak számára nem társul az elégedettség érzésével? Azt jelenti, hogy nincsenek tettlegességek, nyílt konfliktusok? Élünk egymás mellett - kényszerből? Vagyunk, de nem vesszük figyelembe egymást, amíg nem muszáj? Úgy gondolom, a vizsgált kérdéskörrel kapcsolatban a „jó viszony” is azok közé az „üres” fogalmak közé tartozik, amelyeket igazából még senki sem pontosított, ezért a következő kutatásainkban ezt mindenképp meg kellene tennünk. 2.2. A szlovákok és magyarok hatalmi pozíciója A kérdés a következő: hogyan értékelik a megkérdezettek a szlovákok és a magyarok hatalmi pozícióját, azaz jelenlétüket és befolyásukat az államigazgatási és önkormányzati intézményekben. A lakóhelyi intézményekben a szlovákok szerint a szlovákok (37,4%), a magyarok szerint a magyarok vannak túlsúly-128
