Simon Attila: Egy rövid esztendő krónikája. A szlovákiai magyarok 1938-ban - Nostra Tempora 18. (Somorja, 2010)
5. Felelősség és támogatás
A két tér viszonyának azonban nem csak egyetlen, minden részletében minden politikai közösségre érvényes modellje van. Tulajdonképpen minden egyes esetnek megvannak a maga sajátos vonásai. Nem az aprólékos részletek, hanem az elvek közösek, s általuk olyannyira hasonlóak a beló'lük eredő intézmények. Következésképpen az alkotmányos demokrácia egyetértés- és versenyelveit alkalmazni lehet új, az eddigiektől részben eltérő esetekre is. Például a magyar kisebbségek és a Magyar Köztársaság viszonyára. Megvizsgálhatjuk tehát, lehetséges-e a korlátozott politikai verseny a magyar kisebbségek körében, avagy minden eszköz megengedhető, beleértve azt az állítást, hogy a másik fél kirekesztendő a magyar nemzetből. A nemzeti megkülönböztetés korábban taglalt elvéből következően kirekesztés alatt az értendő, hogy az illetőt meg kell fosztani minden közösségi befolyásától. A kirekesztésre ítélt elől el kell zárni a tömegkommunikációs eszközöket, minden ellenőrizhető nyilvános fórumot, ki kell szorítani minden pozícióiból, és amennyire csak lehetséges, a közéletből is. Azaz vissza kell szorítani a magánélet csendjébe. Méghozzá minden rendelkezésre álló eszközzel. A kirekesztés elfogadása esetén tehát politikai versenynek nem lehetnek megegyezéses korlátái. Nem a fair vita a cél, hanem a másik fél elhallgattatása.77 Az okokhoz a magyar kisebbségek vélt magyarországi politikai hatását kell megvizsgálnunk. Ilyen hatás ugyanis nyilvánvalóan létezik. Legerősebb változata az a feltételezés, hogy a kisebbségben élő magyarok, illetve közülük azok, akik megfelelő nemzeti tulajdonságokkal bírnak, részei Magyarország politikai közösségének. 77 Jürgen Habermas szerint az igazság szabad vita nélkül nem ismerhető meg, és a gyakorlatba átültethető igazsághoz vezető vitához pedig a jog világában is kommunikációs közösség szükségeltetik. Lásd Jürgen Habermas: Faktizität und Geltung, Beiträge zur Diskurstheorie des rechts und des demokratischen Rechtsstaats. Frankfurt am Main, Suhrkamp, 1994, 32. p. 88
