Simon Attila: Egy rövid esztendő krónikája. A szlovákiai magyarok 1938-ban - Nostra Tempora 18. (Somorja, 2010)
5. Felelősség és támogatás
5.5. Politikai közösség Az 1990-es magyarországi parlamenti választások szolgáltathatták a tapasztalati érvet ahhoz a meggyőződéshez, hogy a magyarság határokon átnyúló összetartozása nemcsak kulturális, hanem politikai természettel is bír. Egy olyan feltételezésre épült, amelynek többen közvetlen magyarországi belpolitikai hatást tulajdonítottak. Az, hogy miként szavaznának a kisebbségben élő magyarok Magyarországon, nemcsak a Magyarország politikai vezető rétegét érdeklő elméleti kérdés, hanem az ország polgárainak választói viselkedésére is jelentős befolyást gyakorol, ha tudomásukra jut. Azaz pártválasztásuknál nagy súllyal esik latba az a szempont, hogy kit választanának a kisebbségi magyarok Magyarországon. Csakhogy egy fontos technikai problémával találja magát szembe ez a feltételezés. Nincsen ugyanis intézményes módja a kérdés megválaszolásának, mivel a kisebbségben élő magyarok semmi módon, még a véleménynyilvánítás szintjén sem szavazhatnak a magyarországi pártokra. A kisebbségi magyarok véleményét ezért nem ők maguk tolmácsolják, hanem úgymond vezetőik, pontosabban azok a vezetők, akik a szimbolikus kisebbségi támogatottság képére igényt tartó pártoknak megfeleltek. A kiválasztott vezetők így saját magyarországi pártválasztásukat tették az egész kisebbség akaratává. Eközben a kisebbségiek valós akarata homályban maradt, legitim kinyilvánítására ugyanis nem volt mód. Magyarországon az az álláspont vált uralkodóvá, hogy a kisebbségi magyarok döntő többségükben a konzervatív pártokra szavaznának, és ami még fontosabb, hogy ez az arány megváltoztathatatlan. A konzervatív pártoknak a múlt kötődéseit, emlékeit, mítoszait, történelmi sérelmeit s a kisebbségi helyzetre szimbolikus, mitikus megoldásokat ígérő erős érzelmi azonosulást kínáló kommunikációs technikái sokkal hatásosabbak a liberálisok, illetve a szocialisták érvrendszerénél. Ők ugyanis nem ajánlhatják a magyar kisebbségek gondjai megoldásának újabb és újabb szimbolikus ígéretét, 89