Simon Attila: Egy rövid esztendő krónikája. A szlovákiai magyarok 1938-ban - Nostra Tempora 18. (Somorja, 2010)

4. Támpontok

ló, minden egyéb csak vele kapcsolatban értelmezhető.37 A nemzeti alapú érdekkötődésnél pedig az érdekek rendszeré­nek mindegyik fontos elemének erősebben kellene kötnie az illető nemzetének tagjaihoz, mint a más nemzetiségűekhez. Ez azonban még a többségben élők körében sincsen telje­sen így nemzetközivé váló világunkban. A kisebbségben élők körében pedig még kevésbé lehet így. Ehhez ugyanis nemzeti kötődésük érdekviszonyainak minden tekintetben erősebbnek kellene lennie, mint a nem­zetállam hatalmi rendszere által teremtett érdekviszonyok­nak. Szegregációs politika esetében kialakulhat az ilyen ál­lapot, ám az asszimilációra törő modern nemzetállam eseté­ben elérhetetlen ez a célkitűzés. A határokon álnyúló érdek­kötődések persze erősödhetnek, de a nemzetállami asszi­milációs politika hatékony ellensúlyozására önmagukban nem elégségesek. Ugyanakkor fontos elemét képezhetik egy átfogó stratégiának. Ennek azonban nem szabad a nemzeti identitás egyetlen alkotóelemére korlátozódnia. Mindaz, ami az egyes nemzetek tagjait összeköti, nem­csak közös birtokuk, hanem e nemzeteket alkotó személyek individuális identitásának alkotóeleme is. Jeff McMahan szerint a nemzetek olyan emberi csoportok, amelyeket mind objektív, mind pedig szubjektív kritériumok megkülönböztet­nek. Objektíveknek azokat nevezi, amelyek összeköthetik a nemzet tagjait: a társulás és közös terület elfoglalása, a kö­zös etnikai eredet, a közös nyelv, a közös vallás, egyetértés egy adott politikai intézményrendszer tekintetében, a közös kultúra - beleértve a közös értékeket és szokásokat stb. En­nek különféle kombinációi mentén alakultak ki az egyes nemzetek. A szubjektív kritérium pedig az, hogy osztoznak egyfajta kollektív identitásban, tehát osztják azt az álláspon­tot, hogy közös csoportot alkotnak. És ez a meggyőződés egyben individuális identitásuk alkotóeleme is.38 37 Még Mill is különbséget tesz az egyéni javak között. Lásd John Stuart Mill: A szabadságról. Budapest, Magyar Helikon, 1980. 20-21. p. 38 Jeff McMahan: The Limits of National Partiality. In Robert McKim & Jeff McMahan (eds.): The Morality of Nationalism. New York-Oxford, Oxford University Press, 1997, 107. p. 44

Next

/
Oldalképek
Tartalom