Simon Attila: Egy rövid esztendő krónikája. A szlovákiai magyarok 1938-ban - Nostra Tempora 18. (Somorja, 2010)
8. Nemzeti megbékélés
az a meggyőződés, hogy a szövetséges akkor sem veszélyeztetne, ha megtehetné. Tehát a szövetségi viszonyból eredő nemzeti előnyt okkal tarthatja fontosabbnak a másikkal szemben megszerezhető nemzeti előnynél. A magyar alkotmányosság nemcsak összefügg, hanem össze is ér a nagyszámú magyar kisebbséggel rendelkező szomszédjaiéval. A felek nemzeti veszélyforrásként tekintenek egymásra, s ez mély befolyást gyakorol mind a magyarok, mind pedig a szomszéd nemzetek tagjainak állam- és nemzetfelfogására, nemzeti ellenségképére és általuk a politikai rendszerről és az emberi jogokról alkotott meggyőződésére. Éppen ezért számba kell vennünk, hogy a kényszeren kívül milyen eszközökkel lehet hatni egy politikai közösség alkotmányos értékrendjére. Politikai közösségek alkotmányos értékrendje nem elsősorban az őket ért erőszak okán fejlődik, hiszen akkor a történelem folyamán minden agresszív háborút követően az alkotmányosság magasabb és magasabb minőségi szintjére jutott volna mindenki, aki az erőszaknak részese volt, méghozzá pusztán az erőszak révén. A hobbesi modell puszta félelme a fejlődéshez, tehát a jobbhoz nem elég. Politikai közösségek alkotmányos értékrendjét sokkal inkább új eszmék és a nevükben megfelelő történelmi időszakban lefolytatott, a politikai közösség nagy többségét megérintő viták és ezek révén elterjedő új értékek fejlesztik. Még ha ezek megszületését időnként az erőszak szörnyűsége és igazságtalansága is motiválja. A vita során tehát mindenekelőtt azt kell világossá tenni, hogy az elkövetett történelmi igazságtalanságokkal való szembenézés, valamint a magyar kisebbség hátrányos helyzetének megszüntetése nem fenyegeti az ország egységét, valamint hogy az egyenlőtlenség fenntartása, a múltban elkövetett igazságtalanságok és embertelenségek elkendőzése, illetve veszélyérzet fenntartása a nemzeti többségben az ország demokratikus értékrendjét veszélyezteti, nem pedig az országhatárokat. D vajon lefolytatható-e ez a vita a szomszédos országok politikai közösségével akkor is, ha politikai elitjük jelentős része ellenérdekelt? 133
