Simon Attila: Egy rövid esztendő krónikája. A szlovákiai magyarok 1938-ban - Nostra Tempora 18. (Somorja, 2010)
8. Nemzeti megbékélés
Ha a múlt lehetőségeiből indulunk ki, akkor nem, hiszen a nemzeti kommunikáció fő csatornáit hagyományosan saját kezében tartotta a nemzetállam.111 És ha alkotmányos egyetértés uralkodik a másik nemzettel szembeni látens vagy nyílt ellenséges viszony kérdésében, akkor az alkotmányos demokrácia kormányváltásai sem változtatnak rajta. A 21. században azonban változik a helyzet. Az internet immár ellenőrizhetetlen. De számos televízió- és rádiócsatorna is kikerült az állam közvetlen hatalma alól. Sőt az írott sajtó egy része is szívesen ad teret az efféle vitáknak.112 Továbbá a nemzetközi emberi jogi egyezmények korában nem korlátozhatja a könyvek, esetleg folyóiratok, filmek megjelentetését a szomszéd nemzetek nyelvén, és az Európai Unióban vámokkal sem akadályozhatja behozatalukat az országba. Nem is szólva az elektronikus információhordozók rohamosan növekvő teljesítményű és egyre olcsóbb, újabbnál újabb formáiról. A nemzetállam hatalmi intézményei tehát megkerülhetőek. A magyar kultúrának azt a részét, amelyik éppen a középeurópai népek viszonyrendszerével foglalkozik, folyamatosan és nem csak időszakosan kellene terjeszteni a szomszéd nemzetek körében. Ez pedig elsősorban a magyarok felelőssége. S végül a politikai elit körében sem lehetetlen rést ütni a magyar kisebbségek nemzeti elnyomásának alkotmányos egyetértésén. A magyarellenesség ugyanis gyakran a hatalmi rendszer központosításának törekvéséhez kapcsolódik 111 Ide tartozik az a felfogás, hogy a nacionalizmus mozgósító ideológia (Elie Kedourie), illetve a politikai elitek eszköze (Karl W. Deutsch). Kétségkívül modern kommunikációs egység (Benedict Anderson), amelyben az államisághoz eljutott nemzetek politikai vezető rétege - a nemzeti kultúrát ideológiai fegyverként látó értelmiségieket is beleértve - nemzetállam révén domináns pozíciókhoz jut a nacionalista propaganda terén. Befolyásuk alá kerül a tömegtájékoztatási eszközök többsége, a kulturális intézményrendszer nagy része és az iskolarendszer. 112 Például Szlovákiában a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos parlamenti határozat kapcsán, de más nemzetinek számító kérdésekben is, mint például az Andrej Hlinkáról megalkotott törvény. 134
