Simon Attila: Egy rövid esztendő krónikája. A szlovákiai magyarok 1938-ban - Nostra Tempora 18. (Somorja, 2010)
7. Alkotmányos egyetértés
7. Alkotmányos egyetértés 7.1. Az alkotmányos egyetértés alapja - a nemzeti jóakarat elve Mostanáigjavarészt a magyarországi politikai pártok, valamint a magyar kisebbségek különféle politikai irányzatai közötti különbségekkel foglakoztunk. Ám ha az alkotmányos egyetértés lehetséges terét kívánjuk megvonni, akkor a köztük közelmúltban is megvolt, a jelenben meglévő és feltételezhetően a belátható jövőben is megmaradó egyetértés terét kell megkeresnünk. Mindenekelőtt arra a kérdésre kell válaszolnunk, megfogalmazó ató-e olyan, a magyar kisebbségekkel kapcsolatos alapelv, amelyben egyetértenek a magyarországi politikai pártok, sőt a Magyar Köztársaság polgárainak döntő többsége is. Feltétlenül alapelvről kell beszélnünk, ugyanis nem csupán valamiféle eseti politikai együttműködés lehetőségét keressük, hanem az alkotmányos egyetértés terét. S persze olyan elvről lehet csak szó, amely a kisebbségi létnek nemcsak valamely részletét, hanem lényegét érinti. Továbbá egy olyan hipotetikus helyzetben kell megvizsgálnunk a felek viszonyulását a magyar kisebbségekhez, amelyben feltételezzük, hogy az egyes magyarországi pártok saját maguk dönthetnék el, megteremtik-e azokat a körülményeket, melyek közt a magyar kisebbségek megtarthatják nemzeti identitásukat.101 Tehát ha rajtuk múlna, s nem másokon, hogy a magyar kisebbségek megmaradnak-e magyarnak vagy sem. 101 Az absztrakció a döntéshozók morális motívumainak lényegét próbálja megvilágítani. A hipotetikus helyzet egy fontos kérdésben hasonlít John Rawls elképzeléséhez, amellyel az igazságosság szabályainak morális 119
