Simon Attila: Egy rövid esztendő krónikája. A szlovákiai magyarok 1938-ban - Nostra Tempora 18. (Somorja, 2010)
6. A megvalósítás módjai
zött a kisebbségiek állampolgárságáról tartottól, hanem abban is, hogy az ország jelentős politikai pártjai közül egyik sem fordult a nyíltan és egyértelműen a belépés ellen, azaz az ország politikai vezetésének körében demonstratívan nem bomlott meg egyetértés a kérdésben. Nem így azonban a magyar kisebbségek állampolgárságának ügyében. Itt nemcsak a társadalomból hiányzott az egységes akarat, hanem a politikai vezető rétegből is. Az uniós népszavazástól eltérően ugyanis az egységes akarat megteremtése nem is volt célja. 6.5. Az állampolgárság Ugyanakkor továbbra is fennáll annak a lehetősége, hogy a magyarországi közvélemény és a magyarországi politikai pártok közötti egyetértés nélkül kapjanak magyar állampolgárságot a határon túli magyarok. Ha pedig nem létezhet kétféle állampolgárság, egy teljes és egy részleges, már pedig ilyet nem ismer a Magyar Köztársaság alkotmánya,95 akkor a határon túli magyaroknak jogukban áll majd részt venni a magyarországi választásokon. Figyelembe véve a magyarországi politikai légkört, ez a döntés nagyon hosszú időre áthidalhatatlanná tenné a kisebbségek körében eddig meghúzott törésvonalakat, sőt tovább mélyítené azokat. A magyarországi választási kampányok ugyanis a kisebbségi magyarokra is kiterjednének ellenségkép-teremtő kommunikációjukkal együtt. Sőt az egyes magyarországi pártoknak még a mostaninál is nagyobb szükségük volna irántuk lojális kisebbségi politikai szervezetekre, arra, hogy a magyarországi párt a kisebbségi magyarok körében is megszerveződjön. Tovább erősödne a kisebbségi társadalmi szervezetekre immár így is nagy súllyal nehezedő nyomás, hogy adják fel függetlenségüket, és váljanak politikai pártokhoz kötődő korporációkká, hiszen ez a törekvés a magyarországi politikai élettől sem idegen. S végül egyszerre fordított irányt 95 A vita során ezt az érvet a kormánypártok hangoztatták. 109
