Simon Attila: Egy rövid esztendő krónikája. A szlovákiai magyarok 1938-ban - Nostra Tempora 18. (Somorja, 2010)

6. A megvalósítás módjai

is venne a folyamat: a szomszéd országokban lezajló válasz­tások egyben a magyarországi választások előképévé vagy éppen megerősítésévé, illetve cáfolatává, egyszóval magyar­­országi erőfelméréssé válnának. Kampánytémájuk nemcsak és esetenként nem is elsősorban az adott kisebbség valós problémáira kínált megoldások volnának, hanem magyaror­szági belpolitikai témák, amelyek így egyben a magyarorszá­gi sajtóban és médiában, szóval a magyarországi közvéle­mény előtt is vitathatóvá válnának. Tehát a mostanihoz ké­pest is megsokszorozódnának a választási kampányok, to­vább nőhetne a politikai mozgósítás ideje mind a magyar ki­sebbségeknél, mind pedig Magyarországon. Mindez csak abban az esetben nem járna súlyos károk­kal, ha a magyarországi politikai pártok körében kölcsönös bizalmon alapuló és valóban megtartott egyetértés születne a határon túli magyarok kettős állampolgárságának minden jelentős kérdésében, beleértve a magyarországi pártok kam­pánytevékenységének korlátáit és intézményrendszerük füg­getlenségének megőrzését. Erre azonban, a magyarországi helyzetet látva, a közeljövőben semmilyen kilátás sincsen. 6.6. Gazdasági érdekkötődés A Magyarországgal szomszédos nemzetállamok asszimiláci­ós nyomására született új válaszok egyike a kisebbségi identitás érdekalapú megtartása. Vessünk egy pillantást az elképzelés lényegére! A kisebbségi identitás érdekalapú megtartásának arra a feltételezésre kell épülnie, hogy te­remthetők olyan érdekviszonyok, amelyek erősebbek a nem­zetállam asszimilációs nyomásánál. Az érdekviszonyok men­tén az anyanemzethez fűződő érzelmi kötődések is megszü­letnek, illetve a meglévők megerősödhetnek. Az ilyen a vi­szonyrendszer jelentős gazdasági befolyással teremthető meg. Éppen ezért támogatni kell a magyar tőke megjelené­sét a szomszédos országokban s elsősorban a magyar ki­sebbségek körében. A magyarországi tőke munkahelyeket, új üzleti teret hoz létre, s a gazdasági érdekek világában kö­ti a magyarokat nemzetükhöz. A gazdasági kötődés és nem­110

Next

/
Oldalképek
Tartalom