Simon Attila: Telepesek és telepes falvak Dél-Szlovákiában a két világháború között - Nostra Tempora 15. (Somorja, 2009)

2. A földbirtokreform helye és szerepe az első Csehszlovák Köztársaság politikájában

40 A földbirtokreform helye és szerepe... formot a szaktárca fogja levezényelni. Az Agrárpártiak túlságosan nagy befolyásától tar­tó szociáldemokraták azonban egy külön földhivatal létrehozását javasolták. Ezt az öt­letet végül az agrárpárti politikusok egy része is felkarolta, mivel a párton belüli rivalizá­lás egyik eszközeként a nagybirtokosok érdekeit védelmező Prášek földművelődésügyi miniszter kezéből ők is ki akarták venni a reform ellenőrzését. így a 330/1919. sz. tör­vény értelmében a földreform végrehajtásával kapcsolatos mindennemű teendő az ÁFH hatáskörébe került, amelynek elnökét és két helyettesét a köztársaság elnöke nevezte ki. A kormánynak alárendelt hivatalt szinte korlátlan hatalommal ruházta fel a törvény: az ÁFH vette át a törvény hatálya alá eső birtokokat, jelölte ki azok új tulajdonosait, sőt felügyelte a kiutalásban részesülők gazdálkodását. Mivel a földhivatal döntött a reform tempójáról, valamint tetszés szerint megnövelhette a birtokosnak meghagyott birtok nagyságát is, tevékenysége döntően rányomta bélyegét a földreform eredményeire. Az ÁFH ellenőrzése a parlament által választott felügyelőbizottság feladata volt. A törvény szerint ezt a 12 tagú testületet háromévenként kellett volna újraválasztani, erre azon­ban az ÁFH egész működése alatt egyszer sem került sor. Ennek nyilvánvaló oka az volt, hogy a forradalmi nemzetgyűlés által megválasztott, többségében csehszlovakista érzel­mű és kizárólag cseh és szlovák képviselőkből álló tanácsba nem akartak sem néme­teket, sem magyarokat beengedni, sőt az autonomista szlovák erők befolyását sem kí­vánták benne növelni. A törvény 11. paragrafusa szerint a felügyelőbizottság döntött a földreform ütemtervéről és arról, mely birtokok kapnak kivételt a lefoglalás alól. Mint azt még látni fogjuk, a bizottság beleszólhatott és bele is szólt más fontos kérdésekbe is. Igaz, a felügyelőbizottság tevőleges munkát inkább csak a reform első éveiben fejtett ki (1920-ban és 1923-ban 20 alkalommal ült össze, 1924-ben 32 alkalommal), míg a hú­szas évek végétől már csak formális volt a tevékenysége (1929-től kezdődően már csak évi 4-5 alkalommal ülésezett).121 A földhivatal befolyását más törvények kitételei is to­vább erősítették. Ezek közül az egyik legfontosabb a kiutalási törvény 20. paragrafusa volt, amely lehetővé tette, hogy az ÁFH akár 500 ha-tól nagyobb birtokokat is a tulajdo­nos kezében hagyjon,122 s ezzel a földhivatal és az érintett birtokosok közötti titkos al­kuk lehetőségét teremtette meg. Az ÁFH létrehozása a szociáldemokraták számítása ellenére nemhogy csökkentette volna az Agrárpártnak a földreformra gyakorolt befolyását, hanem inkább erősítette azt. A földhivatal végig agrárpárti ellenőrzés alatt állt, vezetői, valamint hivatalnokainak nagy része ebből a pártból került ki, amivel a párt vissza is élt. Ez a gyakorlat a későbbiek­ben nemcsak Hlinka Szlovák Néppártjának az állandó kritikáját váltotta ki, de Masaryk elnök is többször sürgette a hivatal depolitizálását és átszervezését.123 A földbirtokreform fentebb tárgyalt alaptörvényeit még további számos törvény és rendelet egészítette ki, amelyek nagy része 1919 áprilisa és 1921 nyara között szüle­tett meg. A reform gyakorlati végrehajtása során azonban a későbbiekben is felmerül­tek olyan momentumok, amelyek a fennálló törvények megváltoztatását, esetleg új ren­deletek kiadását igényelték. A reform alapfilozófiáját azonban kétségtelenül a forradal­121 Pozemková reforma, 16, 1935. 3. sz. Záverečná zpráva správního výboru Státního pozemko­vého úradu. 26. p. 122 Sbírka zákonú a narízení státű Československého. Ročník 1920. Praha, Štátni tiskárna, 139. p. 123 Vo. Slezák: i. m. 6. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom