Simon Attila: Telepesek és telepes falvak Dél-Szlovákiában a két világháború között - Nostra Tempora 15. (Somorja, 2009)
2. A földbirtokreform helye és szerepe az első Csehszlovák Köztársaság politikájában
A földreform szlovákiai sajátosságai és eredményei 41 mi nemzetgyűlés által meghozott döntések alakították ki. Létrejöttüket a „feladat súlyához” illő nemzeti egyetértés kísérte, amely azonban a reform végrehajtása során már megbomlott. A közös nemzeti célok érdekében ezek a törvények még a Csehszlovák Köztársaság egyik alapelvét, a magántulajdon szentségét is megkerülték. Ennek a radikalizmusnak az okait azonban már a kortárs Peroutka is sokkal inkább nemzeti, mint gazdasági-szociális motívumokra vezette vissza, így a földreform nem feltétlenül a fennálló gazdasági és szociális problémák orvoslását, hanem egyfajta nemzeti revánsot szolgált a német és magyar birtokosokkal szemben. Ezt a véleményt erősítik a lefoglalási törvényt előterjesztő Modráček képviselőnek a kiutalási törvény elfogadásakor elhangzott szavai, amelyek egyfajta nemzeti elégtételként értelmezik a törvény jelentőségét.124 A nemzeti célok elérését leginkább a földhivatal szinte ellenőrizhetetlen hatalma és széles körű jogosítványai segítették elő, amelynek Peroutka szavai szerint „feladata abban állt, hogy a németek kevesebb földet kapjanak, mint a csehek".125 így a földreform törvényei látszólagos pártatlanságuk ellenére a reform nemzeti szempontú végrehajtását szolgálták, s a csehszlovák nemzetállam kiépítésének egyik legfontosabb eszközévé váltak. 2.3. A FÖLDREFORM SZLOVÁKIAI SAJÁTOSSÁGAI ÉS EREDMÉNYEI Noha könyvünknek nem feladata a földreform értékelése, a kolonizáció folyamatának és végeredményének megértése szempontjából mégis szükségesnek látjuk, hogy röviden foglalkozzunk a reform végrehajtásával és eredményeivel. Annál is inkább, mivel a dolgozatunk témáját alkotó kolonizáció sem szervezetileg, sem lebonyolításáttekintve nem választható el a földreform egyéb szegmenseitől, hanem annak szerves részét képezi. Noha a földreform alaptörvényeit már 1920 közepére elfogadta a csehszlovák nemzetgyűlés, a reform tényleges végrehajtása csupán 1921 elején indulhatott meg. Megkezdését a végrehajtáshoz szükséges rendeletek megalkotásának késlekedése, valamint a földhivatal szervezeti hálózatának kiépítésében mutatkozó gondok is késleltették. Különösen így volt ez Szlovákia esetében, ahol további gondot jelentettek a bürokráciának és a jogrendszernek a cseh országrészektől eltérő öröksége és az ezek unfikációja során mutatkozó nehézségek. Nagyon lassan haladt Szlovákiában a lefoglalási törvény hatálya alá eső földbirtokok összeírása, amit egy 1920 januárjában kiadott kormányrendelet írt elő. A rendelet szerint azokat a tulajdonosokat, akik a kijelölt 1920. május 18-i határidőig nem nyújtották be a birtokukra vonatkozó kérdőívet, illetve hibásan töltötték ki, akár 50 ezer csehszlovák korona büntetéssel vagy egyhavi börtönbüntetéssel is lehetett sújtani. Szlovákiában sokan mégis késve nyújtották be a kitöltött 124 „Azt mondják, hogy fehérhegyi csata utáni konfiskációktól már közel 300 esztendő eltelt, s ennyi idő alatt minden sebnek be kellett gyógyulnia. Ám az egész nemzeten elkövetett vétkek és jogtalanságok sohasem évülnek el. Ilyen esetben nem a polgári törvények érvényesek, hanem egy magasabb erkölcsi parancs, amely a nemzeten esett sérelmek megtorlását követeli tőlünk. A történelemnek is megvan a maga igazsága, és a cseh nép a földreformban, amelyet most hajtunk végre, ezt a történelmi igazságtételt látja. " Digitálni knihovna, NS RČS 1920-1925. Stenoprotololy, 46. ülés, 1920. április 16. 125 Peroutka: i. m. I—II. 551., 556. p.
