Simon Attila: Telepesek és telepes falvak Dél-Szlovákiában a két világháború között - Nostra Tempora 15. (Somorja, 2009)
2. A földbirtokreform helye és szerepe az első Csehszlovák Köztársaság politikájában
30 A földbirtokreform helye és szerepe... származott".82 Ám a nemzeti kisebbségek imént felsorolt törekvései sem lehettek jogos forrásai azoknak a nemzetállami törekvéseknek, amelyek a csehszlovák állam két világháború közötti történetét meghatározták, s amelyek még tovább növelték a kisebbségi törekvések legitimitását. Érvényes ez a földreformra és a kolonizációra is, amelynek végrehajtása ugyan csak az első parlamenti választások után kezdődött meg, szellemisége azonban a nemzeti diktatúra időszakát idézte. 2.2. A FÖLDBIRTOKREFORM TÖRVÉNYBE IKTATÁSA A Csehszlovák Köztársaság a Monarchiától egy alapvetően a nagybirtokra alapozott mezőgazdaságot örökölt, amely az 1848-ban és főleg a kiegyezés után bekövetkezett változásoknak köszönhetően megindult a kapitalista fejlődés útján, s maga a termőföld is piaci áruvá vált.83 Ez a fejlődés azonban korántsem volt töretlen, s számos visszahúzó erő akadályozta. Ilyennek tekinthetjük a földbirtok-tulajdonlás aránytalan, a latifundiumok túlsúlyát biztosító eloszlását, amely mind a cseh országrészekre, mind pedig Szlovákiára és Kárpátaljára is jellemző volt. Az 1895-ös birtokösszeírást Szlovákia és Kárpátalja területére átszámítva az 1000 hold fölötti nagybirtok - amely csupán a gazdaságok 0,1%-át tette ki - jelentette az összes földterület 36,1%-át, miközben az üzemek 51,8%-át alkotó 5 holdig terjedő törpebirtokra csupán az összes mezőgazdasági terület 5,7%-a esett.84 A Szlovákia későbbi területét érintő legnagyobb földtulajdonosok a Pálffyak, Andrássyak, Coburgok, illetve az esztergomi érsekség voltak. A mezőgazdaság további - a cseh országrészekre és Szlovákiára is egyaránt jellemző - gondját jelentette a kötött forgalmú birtokok magas aránya. Ez a parasztság földhöz jutását megnehezítő intézmény a szlovákiai földterület 30%-át érintette, igaz, leginkább a erdőket és legelőket, míg a szántókat, kerteket, szőlőterületet illetően csupán annak 3%-a tartozott ide.85 A frissen megalakult Csehszlovák Köztársaság törvényhozásának prioritásait egy új állam kiépítésének szükségletei, illetve az államfordulat által kiváltott szociális és nemzeti mozgalmaknak a politikára gyakorolt hatásai határozták meg. 1918 novemberében Csehszlovákia egész területén szociális zavargások törtek ki, amelynek okait a régi államszervezet felbomlását kísérő politikai nyugtalanság mellett háborús veszteségek, az egész kontinensen végigsöprő spanyolnátha, az akut élelmiszerhiány és a feketepiac égbeszökő árai következtében kialakult helyzetben lehet keresni. A történelmi Magyar-82 Szarka László: A (cseh)szlovákiai magyarság nyolc évtizede 1918-1998. Történeti vázlat. In A (cseh)szlováklai magyar művelődés története 1918-1998. I. Budapest, Ister, 1998, 20. P-83 Vö. Kövér György: Piacgazdaság - polgárosodás - demokrácia. A mai magyar átalakulás történelmi perspektívából. In uő: A felhalmozás íve. Budapest, Új Mandátum, 2002, 18. p. A magyarországi emzőgazdaság dualizmus kori fejlődésével kapcsolatban lásd még Kaposi Zoltán: Magyarország gazdaságtörténete 1700-2000. Budapest-Pécs, Dialóg Campus, 2002. 84 Vö. Polányi Imre: A szlovák társadalom és polgári nemzeti mozgalom a századfordulón (1895-1905). Budapest, Akadémiai Kiadó, 1987, 66. p. Uo. 73. p.85
