Simon Attila: Telepesek és telepes falvak Dél-Szlovákiában a két világháború között - Nostra Tempora 15. (Somorja, 2009)
Mellékletek
Mellékletek 247 Tótkelecsény (Kľačany) - a Kékkői járásba tartozó községbe 1920-ban kilenc család települt, akik 105 ha területet vásároltak a Rudnyánszky-birtokból. Túzokpuszta (Túzok) - az Ekecs község kataszterébe tartozó pusztára kilenc telepes család érkezett 1927-ben, akik Kálnoky Sándor birtokából jutottak 328 ha nagyságú területhez. Újvásárpuszta (Nový Trh) - a Nagymagyarhoz tartozó pusztára 1927-ben érkezett négy nagylaki (romániai) reemigráns szlovák család. Úrföld (Panské Pole) - a Galántai járásba tartozó Tallós község mellett 1927-ben jött létre magánkolónia. A 29 szlovák család összesen 653 ha termőterületet vásárolt meg. A kolónián 1927- ben szlovák iskola alakult. 1930-ban 198 személy élt a kolónián. A kolónián 1926-ban helyi szervezete alakult a Szlovák Ligának. Uzapanyit (Uzovská Panica) - a Feledi járásba tartozó község mellett található Kápolnapuszta és Mikóháza majorba 12 kolonista települt, akik 162 ha nagyságú területet vásároltak meg a Koburg-birtokból. A községben 1927-től szlovák iskola működött, 1929-ben pedig jubileumi iskolát adtak át. Vilke (Dálovce Veiké) - a Forgách család birtokából nyolc kolonista család összesen 230 ha nagyságú területet vásárolt. A kolónia a Losonci járásban volt található. Winklermajor (Winklermajer) - a Deménd község melletti majorba 1924-ban öt család telepedett, akik Kovács János birtokából jutottak 121 ha nagyságú területhez. Zőldálláspuszta (Zelený Háj) - az Ógyalla kataszterébe tartozó kolóniát a Szlovák Liga hozta létre 1922-ben Csáky Károly birtokán. A 45 letelepülő család, akik Gyetva környékéről érkeztek, összesen 493 ha termőföld birtokába jutott. A kolónián a Szlovák Liga helyi szervezete működött, valamint szlovák iskola létesült, amely 1928-ban új, modern épületet kapott. 1930-ban 237 személy élt a kolónián. 3. MELLÉKLET. A KÖTETBEN SZEREPLŐ FONTOSABB SZEMÉLYISÉGEK RÖVID ÉLETRAJZA Auerhan, Jan (1880-1942) - cseh statisztikus, egyetemi tanár. Egyik alapítója volt a prágai Állami Statisztikai Hivatalnak, majd 1929 és 1938 között elnöke. 1942-ben a nácik kivégezték. Bechyné, Rudolf (1881-1948) - cseh politikus, újságíró, a Csehszlovák Szociáldemokrata Munkáspárt egyik meghatározó alakja. A húszas években a csehszlovák politikát irányító ötök egyike volt. 1925 és 1938 között a legtöbb csehszlovák kormánynak a tagja volt. Elsősorban vasútügyi miniszterként jelentős a tevékenysége. A müncheni egyezmény után emigrációba vonult. A második világháború idején a Beneš mellett tanácsadó szerepet betöltő Államtanács elnökeként tevékenykedett. Bella, Metod (1869-1946) - evangélikus lelkész, politikus, a szlovák szövetkezeti mozgalom egyik elindítója. Az államfordulat után az Agrárpárt egyik vezető szlovák politikusának számított, hosszú évekig pozsonyi ispán, majd a Szlovákiai Mezőgazdasági Tanács elnöke volt.
