Simon Attila: Telepesek és telepes falvak Dél-Szlovákiában a két világháború között - Nostra Tempora 15. (Somorja, 2009)
2. A földbirtokreform helye és szerepe az első Csehszlovák Köztársaság politikájában
2. A FÖLDBIRTOKREFORM HELYE ÉS SZEREPE AZ ELSŐ CSEHSZLOVÁK Köztársaság politikájában 2.1. Csehszlovákia politikai rendszere Az első világháború és az azt lezáró békeszerződések éles határvonalat jelentenek Európa történelmében. Az, hogy a háború utáni Európa szemmel láthatólag más lett, mint amilyen a 20. század elején volt, csupán részben tulajdonítható az államhatárok átrajzolásának. Az igazi különbséget a hatalom és a tömegek viszonyában, az emberek gondolkodásában bekövetkező változás jelentette, amely évszázados berögződéseket és kötelékeket szakított szét. A tömegek bevonása a politikába egyszerre jelentett pozitív elmozdulást a szélesebb alapokon nyugvó demokráciák felé, a másik oldalon azonban a populizmusra épülő diktatúráknak is utat nyitott. A politikai közélet demokratizálása mellett a változás másik fontos elemét (különösen a közép-kelet-európai térségben) azok az átfogó szociálpolitikai intézkedések jelentették, amelyek közül korabeli visszhangját és máig ható jelentőségét tekintve a legfontosabbnak az agrárkérdés rendezése mutatkozott. Az első világháborút követő években ugyanis az öreg kontinens több mint 20 országában hajtottak végre földbirtokreformot, amelyek valamilyen módon Európa területének nagy részét érintették, s százmilliók életében hoztak változást. Noha a régiónkban (értsd alatta Kelet-Közép-Európát) végrehajtott földbirtokreformok nacionális szempontrendszerük61 és végrehajtásuk „forgatókönyve” (a földreformot általában kerettörvény formájában hirdették meg, amelyet később követtek a reform végrehajtását szabályozó rendelkezések, majd magának a reformnak a végrehajtása) tekintetében több szempontból is hasonlóságot mutattak, az egyes országokban lezajlott földbirtokreformok között az azok által érintett földtulajdon nagyságát, a reform radikalizmusát stb. tekintve mégis nem kis különbségek is felfedezhetők. Az első csehszlovák földbirtokreform, amely 1920-ban kezdődött, s amelynek végrehajtása végighúzódott az első köztársaság62 teljes időszakán, az európai országokban végrehajtott reformok közül az egyik legradikálisabb beavatkozás volt a földtulajdonlás 61 A kelet-közép-európai földreformok nemzeti szempontjainak összehasonlítását lásd Müller, Uwe: Landreformen und Wirtschaftsnationalismus in Ostmitteleuropa. In Jajesniak-Quast, D.-Lorenz, T.-Müller, U.-Stoklosa, K. (Hrsg.): Soziale konflikte und nationale Grenzen in Ostmitteleuropa. Festschrift für Helga Schultz zum 65. Geburstag. Berlin, 2006, 171-188. p. 62 A csehszlovák állam történetében az ország 1918. október 28-ai kikiáltásától az 1938-as müncheni döntésig, illetve a centralista államot lebontó szlovák autonomista törekvések győzelméig tartó korszakot nevezzük az első köztársaság időszakának.
