Simon Attila: Telepesek és telepes falvak Dél-Szlovákiában a két világháború között - Nostra Tempora 15. (Somorja, 2009)
2. A földbirtokreform helye és szerepe az első Csehszlovák Köztársaság politikájában
24 A földbirtokreform helye és szerepe... évszázados állapotába. Ennek a radikalizmusnak az okait pedig elsősorban Csehszlovákia megalakulásának körülményeiben s az új állam létrejöttét követően kibontakozott csehszlovák nemzeti forradalmi átalakulás logikájában látjuk. A neves cseh történész, Zdenék Kárnik Csehszlovákia megalakítása kapcsán négy egymással szembenálló és versengő nemzeti forgatókönyvet sorol fel: a cseh, a német, a szlovák és a magyar elképzeléseket, amelyek ugyan nem egyforma súllyal játszottak szerepet az új állam megkonstruálásában, ám amelyek olykor élesen szemben álltak egymással. A térség átrendezésének a módja, illetve azok a feltételrendszerek, amelyek közepette a csehszlovák állam megalakult, egyértelműen a cseh törekvések győzelmét eredményezték, s így a csehszlovák állam jellegét is elsősorban a cseh politikai elit akarata határozta meg.63 Ez egyben azzal is járt, hogy a Csehszlovák Köztársaság az állam határain belül rekedt németek és magyarok akarata ellenére, illetve a szlovák politika autonomista vonalának igényeit figyelmen kívül hagyva alakult meg és formálódott. Jórészt ennek is köszönhető, hogy 1918-1920 között a filozófus köztársasági elnök, Tomáš Garrigue Masaryk által vizionált közép-európai Svájc helyett, egy olyan nemzetállami ambíciókat tápláló Csehszlovák Köztársaság valósult meg, amely számos ellentmondást hordozott magában. 1918. október 28-át, illetve 30-át követően64 megkezdődhetett az új állam politikai és jogi alapjainak lerakása, amelyet a csehszlovák állam első törvénye által az állam legfőbb szervének nyilvánító Csehszlovák Nemzeti Bizottság (CSNB) vezényelt le. A törvényhozói és végrehajtói hatalom az első napokban a CSNB öttagú elnökségének65 66 kezében volt, amely szinte diktátori jogkört gyakorolt. A CSNB 1918. november 13-án elfogadta a mindössze öt nap alatt elkészült ideiglenes alkotmányt,65 amely a törvényhozó hatalmat az egykamarás nemzetgyűlés kezébe helyezte. Az ideiglenes alkotmány szerint ez a forradalminak is nevezett törvényhozás addig gyakorolta a hatalmát, amíg az általa elfogadott végleges alkotmány szerint végrehajtott választások alapján az új nemzetgyűlés össze nem ült. Mivel az ideiglenes nemzetgyűlésbe kizárólag csehek és szlovákok kaptak meghívót, már ekkor eldőlt, hogy az új állam alkotmányát a nemzeti kisebbségek képviselői nélkül fogják elfogadni. Ez ugyan már eleve gyengítette az alkotmány erejét, ám a csehszlovák fejlődés irányát nézve logikus lépés volt, hiszen „a már elkezdett forradalom megvalósításához, vagyis az alkotmány megalkotásához azokat meghívni, akik ellen irányul, képtelenség és elképzelhetetlen volt".67 A november 14-én 63 Kárnik, Zdenëk: České zemë v ére prvnírepubliky (1918-1938). Díl /... i. m. 76-77. p. 64 A Csehszlovák Nemzeti Bizottság prágai bejelentését a Szlovák Nemzeti Tanács október 30- ai deklarációja egészítette ki, amelyben a szlovák politikai reprezentáció a csehekkel való közös állam mellett tette le voksát. 65 A CSNB elnökségében 4 cseh és 1 szlovák politikus kapott helyet: Jirí Stríbrný, Antonín Švehla, František Soukup, Alois Rašín és Vavro Šrobár. 66 Antonín Švehla, az Agrárpárt vezetője november 2-án bevallotta, hogy mivel nem számítottak Csehszlovákia ilyen gyors megalakulására, nem volt kidolgozva megfelelő alkotmánytervezetük sem: „Elárulhatom, hogy volt ugyan több alkotmánytervezetünk is, de azt senki nem mondta meg nekünk, hogy forradalom lesz, s szétromboljuk Ausztriát. Ha ezt tudjuk, talán kidolgozunk egy alkotmányt.” Idézi Galandauer, Jan: Vznik Československé republiky 1918. Programy, projekty, perspektívy. Praha, Svoboda, 1988, 104. p. 67 Hahn, Fred: Bylo Československo 1918-1938 národní nebo národnostní štát? Strední Evropa, 10, 1994. 42. sz. 30. p.
