Simon Attila: Telepesek és telepes falvak Dél-Szlovákiában a két világháború között - Nostra Tempora 15. (Somorja, 2009)
9. Telepesek a történelem viharában
A telepesek elűzése a bécsi döntéssel Magyarországhoz csatolt területekről 199 magyar honvédek végeztek ki.504 A számos tekintetben ellentmondásos és pontatlan korabeli sajtóhíreket részben cáfolta Alexandr Machnak, vezető szlovák politikusnak egy decemberi nyilatkozata, aki az egyik állítólagosán agyonlőtt telepest élve látta.505 A köbölkúti telepesek halálát a magyar források is megerősítik, eltérően értelmezik azonban az incidens okait. Rakovszky György altábornagy visszaemlékezése szerint a lövöldözésre az adott okot, „hogy a telepesek közül egyesek az ott beszállásolt csapatok részeire az éj sötétjében tüzeltek”.506 Magunk leginkább a helyi forrásoknak adunk hitelt, amelyek szerint a magyar csapatok bevonulása után négy telepes veszítette életét, haláluk okozói azonban nem a reguláris erők katonái, hanem az ún. szabadcsapatok tagjai voltak.507 A köbölkúti incidens semmiképen sem tekinthető általános érvényű eseménynek, hiszen az átadott területek visszacsatolása többnyire békés körülmények közepette zajlott le. Az azonban, hogy ilyen tragédiára épp az egyik kolónián került sor, jelzi, hogy a telepesek jelenléte magában hordozta az ilyen incidensek potenciális lehetőségét. A telepesek visszacsatolás utáni sorsa több különböző s olykor egymással szemben ható tényező függvénye volt. Leginkább a magyar kormányzat szándékai határozták meg, amelyek arra az elvi megokolásra épültek, miszerint a csehszlovák földbirtokreform keretén belül lebonyolított telepítések ellentétben álltak a trianoni békeszerződésben vállaltakkal és a nemzetközi joggal, hiszen az érintett területek etnikai képének megváltoztatását szolgálták. Ezért a magyar kormány a telepeseket nem tekintette jogszerű birtokosnak, s birtokszerzésük hatálytalanítása a magyar felfogás szerint nem járt volna semmiféle kártérítési kötelezettséggel. Mivel a magyar döntéshozók meg voltak róla győződve, hogy a katonai közigazgatás időszakában a telepesek többsége viszonylag könnyen és nagyobb feltűnés nélkül kimozdítható helyéről, a honvédség bevonulását követően egy-két nappal már meg is kezdődtek a kolonisták elleni akciók. A honvédség számára a felsőbb katonai vezetés által kiadott utasítások a cseh és morva telepesek azonnali eltávolításáról szóltak, kitértek azonban arra, hogy a szlovák kolonisták további utasításig a helyükön maradhatnak.508 Az események azonban másként alakultak, 504 Uo. 23. sz. dokumentum, 58. p.; 41. sz. dokumentum, 72. p.; 42. sz. dokumentum, 73-74. p.; 114. sz. dokumentum, 143. p. 505 Slovák, 1938. december 7. 506 MOL, KÜM, Békeelőkészítő osztály, 40. doboz, XIX-J-l-a-IV-52-hl255per Bé-1945. 507 Vö. Kovács Ferenc: Szülőfalunk Köbölkút. A keltáktól a 3. évezredig. Köbölkút-Gbelce, 1988, 72. p., valamint Kovács Ferenc szóbeli közlése. 508 MÓL, KÜM, K 69, Gazdaságpolitikai osztály, 640. cs. 1938, VI. dosszié. A csehszlovák telepesek ügye; A Magyar Királyi 2. Vegyesdandár Polgári Osztálya által a somorjai járási parancsnokságnak november 10-én küldött utasításában a következő olvasható: „a betelepített cseh állampolgárok és azok hozzátartozói eltávolľtandók.” ŠOA Šala, f. Hlavnoslúžňovský úrad v Šamoríne (1938-1945), k. 10, 95/1938. Cseh állampolgárok és hozzátartozóik kiutasítása. Sebestyén Pál, aki 1938-ban a Miniszterelnöki Hivatal munkatársa volt, a bevonuló honvédség a következő utasítást kapta: „ki kell telepíteni azokat a cseh nemzetiségű személyeket, akik a volt Magyarország területén kívül eső helyekről (tehát Cseh- és Morvaországból) költöztek az átcsatolt területekre. Enyhébb elbánásban kell részesíteni, tehát ha különös okok ellene nem szólnak, lakóhelyükön kell hagyni azokat a személyeket, akik a volt magyar területekről költöztek a visszacsatolt területekre, és feltétlenül a lakóhelyükön kell hagyni azokat a személyeket, akik az átcsatolt területeknek u. n. őslakói, ezeket csak különösen súlyos esetekben szabad kiutasítani." MOL-KÜM, Békeelőkészítő osztály, 40. doboz, XIX-J-l-a-IV-52-hl255per Bé-1945.
