Simon Attila: Telepesek és telepes falvak Dél-Szlovákiában a két világháború között - Nostra Tempora 15. (Somorja, 2009)
Előszó - 1. A téma szakirodalma és forrásai
A korabeli szakirodalom 15 A földreformmal foglalkozó korabeli magyar nyelvű szakirodalom korántsem olyan gazdag, mint a német. A reformmal járó szociális és gazdasági következményekre valamint a csehszlovákiai magyarság ezzel együtt járó térvesztésére a szlovenszkói magyar falvak életét feltérképező Sarló mozgalom tagjai figyeltek fel először, bár néhány részprobléma felvázolásától messzebb nem jutottak. Említést érdemlő dolgozatok születtek viszont Hantos László tollából,28 s a kiváló szlovákiai magyar publicista, Jócsik Lajos is jó érzékkel tapintott rá a telepítéseknek a magyar kisebbség életére gyakorolt hatására.29 Nem közvetlenül a földreformmal foglalkozott, de a szlovákiai magyarság demográfiájáról és térbeli elhelyezkedésétől írt tanulmányában a „magyarság testébe” telepített szlovák és cseh kolonistákkal is foglalkozik Révay István a Demográfia tükrében című tanulmánya.30 A korabeli magyar nyelvű szakirodalomból kiemelkedik a Szepesség szülöttjének, Machnyik Andornak Csallóköz címmel a régió mezőgazdaságáról a harmincas évek közepén írt kitűnő monográfiája,31 amely elsősorban gazdasági szempontú elemzését adja a témának. Könyvében Machnyik az 1930-as évek csallóközi mezőgazdaságáról ad átfogó képet, s közben éles kritika alá veti a földreform és ezen belül a kolonizáció folyamatát is. Machnyik munkája rávilágít arra, hogy a földreform egyáltalán nem oldotta meg a helyi magyar mezőgazdasági cselédség és zsellérek helyzetét, hanem a nagybirtokok felszámolása és a helyükön létrehozott telepes gazdaságok által még tovább súlyosbította azt. Érvelésének erősségét a felhasznált statisztikai adatok mennyisége adja, ám a kellő időbeli távlat hiányában megfogalmazott ítéletei nem minden esetben állták ki az idő próbáját. A szlovákiai magyarság korabeli politikai életében inkább csak csak marginálisan jelenlevő, de a kormányzat által hathatósan támogatott aktivista, sőt szervilis magatartás példája a Surányi Géza-Váradi Aladár szerzőpáros Magyar múlt és jelen című könyve.32 A munka látszólag a Szlovákiába került magyar nemzetrész helyzetét kívánja áttekinteni, valójában azonban inkább a történelmi Magyarország nemzetiségi politikájának bírálatát tartalmazza. Surányi és Váradi a csehszlovák földreformot a köztársaság egyik legnagyobb vívmányának tartja, miközben a magyar nagybirtokot „árulás, hitszegés, erőszakos foglalás" eredményének nevezi. A könyv pozitívuma, hogy a korabeli magyar nyelvű munkák közül talán egyedüliként ismerteti a földreform végrehajtásának módját, majd közli a földreform részeredményeit is, sőt kitér a szlovákiai magyarságnak a földreformból való részesedésére is (bár adataik nem egészen meghízhatóak). A könyv földreformmal foglalkozó fejezetében a szerzőpáros reagál a kolonizációt érő magyar bírálatokra is. Jellemző módon ismét csak a múltba visszanyúlva jegyzik meg, hogy a történelem folyamán a telepítésekre „precedenst mi (magyarok - S. A.) teremtettünk rá". A tör28 Lásd pl. Hantos László: A szlovákiai magyar mezőgazdaság helyzete. Magyar Gazdák Szemléje, 1938. szeptember, 395-404. p. 29 Jócsik Lajos: Idegen igában. Budapest, Atheneum, 1940. 30 Révay István: A demográfia tükrében. In Borsody István (szerk.): Magyarok Csehszlovákiában 1918-1938. Budapest, 1938, 23-35. p. 31 Machnyik Andor: Csallóköz. Pozsony, Kalligram, 1993. [A munka eredeti kiadása 1935-ben Komáromban jelent meg.] 32 Surányi Géza-Váradi Aladár: Magyar múlt és jelen. Különös tekintettel a magyar kisebbség helyzetére a Csehszlovák Köztársaságban. Bratislava, Pocisk, J., 1928.
