Simon Attila: Telepesek és telepes falvak Dél-Szlovákiában a két világháború között - Nostra Tempora 15. (Somorja, 2009)
Előszó - 1. A téma szakirodalma és forrásai
16 A téma szakirodalma és forrásai ténelmi Magyarországon lebonyolított telepítésekkel szemben a csehszlovák kolonizációt azonban nem tartják nemzeti célzatúnak, hiszen mint írják, „még a kolonizációs telepítettek között is vannak magyarok".33 1.3. A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ UTÁNI FELDOLGOZÁSOK A második világháború után a földreformról írt munkákban már a történeti megközelítés kerül előtérbe, noha az ötvenes évek sematizmusa és egyoldalúsága az ekkor született művekre erősen rányomja bélyegét. Jifí Koťátko 1949-ban kiadott Pozemková reforma v Československu [Földreform Csehszlovákiában]34 című könyve a kommunisták vezényletével éppen megkezdett kollektivizációba áthajló újabb földreform történelmi összefüggéseit vizsgálja, új tudományos ismeretekkel azonban nem gazdagítja a szakirodalmat. A földreform osztályszempontú megközelítése jellemzi Milan Otáhalnak a földbirtokreform törvénykezését kísérő politikai harcokról írott munkáját. A Zápas o pozemkovou reformu v ČSR [Harc a csehszlovákiai földreformmért]35 című munka azonban így is értékes adalékkal gazdagította a földreform és a politikai pártok közötti összefüggéseket vizsgáló szakirodalmat. Könyvében Otáhal elsősorban a földbirtokreform elfogadását és a törvényalkotást végigkísérő pártharcokra helyezi a hangsúlyt. A reform pozitív hatását ugyan elismeri, annak burzsoá jellege miatt mégis felemásan értékeli azt. A szerző foglalkozik a földreform nemzeti jellegével is. A reform alapvető sajátosságának azonban nem a nemzetiségi szempontot, hanem - a korra jellemző módon - „nemzetiségre való tekintet nélkül a proletariátus és a burzsoázia harcát" tartja. Otáhal munkájában inkább csak a cseh országrészekre fókuszál, s ennélfogva a kolonizáció, amely Csehországban korántsem játszott a szlovákiaihoz hasonló szerepet, kívül marad figyelmén. A földreform törvényeinek megalkotása és az e körüli politikai csatározások a későbbiekben is magukra vonták a cseh és szlovák történetírás figyelmét. Vlastislav Lacina és Vladimír Zuberec munkái azonban Otáhal könyvéhez képest már nem jelentenek nagyobb előrelépést, noha a szlovák politikai erőknek a földreform törvényeihez való hozzáállását illetően Zuberec új információkat is közöl.36 A szocializmus évtizedeiben írt szlovák munkák ugyan keveset foglalkoznak a kolonizáció folyamatával, de nem takargatják annak nacionalista jegyeit. Ebbe a csoportba sorolható a Prehľad hospodárskeho vývoja na Slovensku v rokoch 1918-1945 [Szlovákia gazdasági fejlődésének az áttekintése 1918-1945]37 című összefoglaló gazdaságtörténeti munka is, amely a szlovák mezőgazdaság szociális és gazdasági szempontú vizs33 Uo. A szerzők közlése szerint az 1928-ig a kolonista birtokot kapott 1187 családból 4 volt magyar. 34 Koťátko, Jiŕí: Pozemková reforma v Československu. Praha, Min. inf. a osv., 1949. 35 Otáhal, Milan: Zápas o pozemkovou reformu v ČSR. Praha, ČSAV, 1963. 36 Vo. Lacina, Vlastislav: Boj o uzákonéní pozemkové reformy v letech 1918 a 1919. In Sborník k dejinám 19. a 20. stôl. 1978,123-144. p.; Zuberec, Vladimír: Úloha slovenských politických strán a skupín v politickom boji o spôsob a uskutočnenie prvej pozemkovej reformy v Československu. Agrikultúra, 1968. 7. sz. 55-70. p. 37 Faltus, Jozef-Prúcha, Václav: Prehľad hospodárskeho vývoja na Slovensku v rokoch 1918-1945. Bratislava, Vydáv. pol. literatúry, 1967.
