Simon Attila: Telepesek és telepes falvak Dél-Szlovákiában a két világháború között - Nostra Tempora 15. (Somorja, 2009)
7. A telepítések a politika kereszttűzében
154 A telepítések a politika kereszttüzében elítélte azt, hogy a földhivatal a csehek szlovákiai kolonizációját szorgalmazza.398 A Hlinka-párt rezolúciója kapcsán a tanácsadó testületben kibontakozott vitában a résztvevők egyetértettek abban, hogy a „a nem szláv elemek kolonizációja” elfogadhatatlan. Megegyeztek abban is, hogy ha van elegendő szlovák jelentkező, akkor azokat kell előnyben részesíteni, s cseheket csak rendkívüli esetekben kell Szlovákiába telepíteni.399 Az ÁFH prágai felügyelőtanácsában viszont, ahol a szlovákok kisebbségben voltak, ez a fellépés meglehetősen negatív visszhangot váltott ki. A rezolúcióra válaszul néhány cseh képviselő éles támadást intézett Ferdinand Juriga néppárti szlovák képviselő ellen. Az éles szóváltás során a cseh pártok képviselői károsnak minősítették a Hlinka-párt kifogásait, miközben arra hivatkoztak, hogy „mindig jobb egy cseh telepes, mint egy magyar". A néppárti képviselőket pedig a cseh kultúrfölényre utalva próbálták meggyőzni, azt hangsúlyozva, hogy a Hlinka-pártnak inkább örülnie kellene a cseh telepeseknek, mert azok haladást és civilizációt hoznak Szlovákiába.400 Az ilyen szlovák, illetve cseh megnyilvánulások nem járultak hozzá a kedélyek megnyugvásához, így a felügyelőtanács megbeszélései a későbbiekben sem voltak mentesek a vitáktól. Juriga képviselő még számos alkalommal tette szóvá a szlovák érdekek elsikkadását, illetve azt, hogy az ÁFH leginkább csak a reform csehországi lefolyásával foglalkozik. A néppárti kifogások egy része valóban jogos volt, hiszen az ÁFH döntéseit általában a cseh-német viszony szempontjai határozták meg, ami a szlovák érdekek elsikkadását vonta maga után. Különösen élesen bírálta a szlovák képviselő azt, hogy a reformmal kapcsolatos döntések, főként a maradékbirtokok kiutalásának kérdése, fokozatosan kicsúsztak a felügyelőtanács kezéből, s a parlamenti „ötök" intézményének mintájára a kormánypártok képviselőiből létrehozott „földreform ötök” kezébe kerültek.401 Ebben pedig szlovák politikus nem kapott helyet. Ennek ellenére a szlovák fél oldaláról érkező kifogások legtöbbször inkább csak a párt csehek iránti fóbiáját bizonyították, mintsem valós helyzeten alapultak. Az ÁFH felügyelőbizottságának egyik 1925. novemberi ülésén Juriga például azt vetette a földhivatal illetékeseinek a szemére, hogy a kolonizáció során a szlovák földművesek csak a legvégső esetben jutnak földhöz, miközben a csehek és a reemigránsok is elsőbbséget élveznek velük szemben. Ez azonban nem fedte a valóságot, mint ahogyan Jurigának azt a véleményét is fenntartásokkal kell fogadnunk, miszerint ÁFH illetékesei felekezeti alapon is különbséget tettek az igénylők között, s a katolikusokat háttérbe szorítva elsősorban evangélikus vallásúaknak utaltak ki telepes birtokokat.402 A Hlinka-pártnak a kolonizáció végrehajtásával kapcsolatos bírálatának a párt sajtóorgánuma, a Slovák is gyakran adott hangot. A húszas évek közepén a lap több esetben is szélsőséges hangvételű írásokban számolt be arról, hogy miközben a szlovák parasztság éhezik, az ÁFH egy új cseh nemesség létrehozását és Szlovákia gyarmatosítását szorgalmazza.403 398 NA ČR, f. SPU-VŠ, k. 167, Poradný sbor pre Slovensko. 399 Uo. 400 NA ČR, f. SPU-VŠ, k. 132, Správni výbor SPU, 37. ülés, 1921. május 4. 401 Vö. NA ČR, f. SPU-Vš, k. 133, Správni výbor SPU, 110. ülés, 1925. január 28. 402 Uo. 124. ülés, 1925. november 11. 403 Vö. Slovák, 1925. március 20.; 1927. február 23.
