Simon Attila: Telepesek és telepes falvak Dél-Szlovákiában a két világháború között - Nostra Tempora 15. (Somorja, 2009)
7. A telepítések a politika kereszttűzében
A telepítések bírálata a szlovák politika részéről 155 Az ilyen és hasonló megnyilvánulások állandó feszültség forrásai voltak a két nemzet politikai reprezentációja között, noha az ÁFH - különösen a húszas évek közepétől- egyre inkább igyekezett olyan politikát folytatni, hogy az a szlovák félnek is megfeleljen. A földreform második szakaszában egyértelműen a szlovákiai nagybirtokokra helyezték a hangsúlyt, s a Telepítési Hivatal létrehozásával is gesztust igyekeztek gyakorolni a szlovákok felé. Hogy Szlovákia cseh kolonizációjának a vádjait elkerüljék, az ÁFH 1925-ben hivatalosan is megfogalmazta azt, hogy „ügyelni kell arra, hogy a szlovákok előnyt élvezzenek a telepesek kiválasztása során. A cseh jelentkezőkre csak különösen indokolt esetekben kerüljön sor."404 A Hlinka-féle Néppárt képviselői azonban továbbra is kételkedtek a telepítések hatékonyságát illetően, sőt voltak köztük olyanok is, akik látva annak fonákságait, a telepítések nemzeti célkitűzéseivel sem értettek egyet maradéktalanul. A párt képviselője, dr. Vojtech Ravasz az 1928. októberi költségvetési vitában helytelenítette azt, hogy az ÁFH délre telepíti a szlovák parasztokat, ahol az amúgy is gyenge anyagi háttérrel rendelkező szlovák telepeseknek az ott élő magyarok ellenséges magatartásával is meg kell küzdeniük.405 Ravasz szerint a szlovák földművesek legszívesebben saját szülőföldjükön maradnának, s lenne is ott számukra föld, de a fölhivatal más politikát folytat. A Hlinkapárti képviselő ezért azt javasolta, hogy a földreform során elsősorban a helyi lakosság igényeit elégítsék ki, s csak az azután is üresen maradt majorokba kellene szlovák telepeseket költöztetni, s így a helyi lakosság sem viseltetne ellenségesen a kolonistákkal szemben. Azt, hogy a húszas évek végén megnövekedtek a telepesek gazdasági nehézségei, a szlovák politika gyakran használta fel az Agrárpárt elleni támadásra is. Amint arról a Felsőcsallóköz című lap egyik 1928-as száma tudósított, a Národný denník című pozsonyi napilap a rossz minőségű földek miatt egyenesen a kolonizáció teljes balsikeréről írt, kifejtve, hogy a kolóniák rossz minőségű talajra épültek, a kiosztott föld ára és a lakóházak építési költsége pedig aránytalanul magas. „A kolonisták ma csak fizetnek, és nem tudják, mire, miért, és minden fizetés ellenére sem tudják, mi és mikor lesz az övék "- írta a szlovák lap, utalva a telekkönyvezés lassúságára és akadályaira. Szintén kemény bírálattal illették a kommunisták is a kolonizációt, noha pontosan kidolgozott agrárprogram hiányában a pártnak a földreformmal kapcsolatos álláspontja a húszas években meglehetősen képlékeny volt. A pártsajtóban a reform ügye csupán kampányszerűen, a választások előtt vagy valamilyen konkrét sérelem miatt jelent meg, az ezzel kapcsolatos írások azonban legtöbbször megelégedtek a kormány földbirtok-politikájának bírálatával vagy éppen az Országos Keresztényszocialista Párt szapulásával, saját programot azonban nem vázoltak fel. A földhivatalt a cseh sovinizmus és imperializmus megtestesítőjének nevezték, a telepítéseket általában éles hangnemben ítélték el, az azokat lehetővé tevő törvényeket pedig olyan „imperialista törvényeknek” nevezték, amelyek lehetővé teszik a nemzetiségi területek csehszlovák kolonizációját.406 A Munkás című lap például a kezdetektől fogva bírálta a kolonizációt, annak nemzetpolitikai szándékait és a 404 SNA, f. KR, k. 9. Č. 64615/25. 405 Digitálni knihovna, NS RČS, Poslanecká snëmovna - stenoprotokoly, 166. ülés, 1928. október 19. 406 Vö. Pravda, 1925. október.10; Pravda chudoby, 1925. július 17.
