Simon Attila: Telepesek és telepes falvak Dél-Szlovákiában a két világháború között - Nostra Tempora 15. (Somorja, 2009)
6. Gazdálkodás és élet a koloniákon
A világgazdasági válság hatása a telepítésekre 145 enyhíthették. A segítség egyik formájaként az ÁFH egyszeri segélyként 25 millió Kč nagyságú összeget írt le a telepes birtokok kiutalási árából; ennek az összegnek mintegy kétharmada a Szlovákiában és Kárpátalján létrehozott kolóniákat érintette.378 A pénzügyi segítség másik formáját a földadó hat év időtartamra való elengedése jelentette, amelyet a telepesek 1930. január 1-jei hatállyal vehettek igénybe. Ezt a lehetőséget az ÁFH adatai szerint 1932-ig azonban csak a szlovákiai és kárpátaljai telepes gazdaságok 18,3%-a használta ki.379 1931-ben az ÁFH kezdeményezésére központi akció indult a gazdasági válság által sújtott tepes birtokok megsegítésére. A segítség többek között a kiutalási ár csökkentését, újabb hitelek nyújtását és az elmaradt törlesztések elengedését, iskolák építését, gazdasági tanfolyamok indítását, a rosszul gazdálkodó és alkalmatlan telepesek „lecserélését”, a telepes birtokok telekkönyvezésének felgyorsítását foglalta magában. A segítségnyújtos fontos elemét képezte a telepesek gazdálkodásának megsegítése, amelyet a növénytermesztés és állattenyésztés támogatásával, a talajvíz elvezetésével, új utak kiépítésével kívántak elősegíteni. A telepes birtokoknak nyújtott közvetlen segítség közül az egyik leghatékonyabb az a gyümölcsfaakció volt, amely során a szlovákiai telepesek 144 ezer Kčs értékben kaptak facsemetéket, leginkább alma-, körte-, szilva- és cseresznyefákat. Az 1931-es év katasztrofális termését követően pedig az ÁFH közel 4 ezer q búzát, 3 ezer q árpát és 190 q zabot juttatott vetőmagként a szlovákiai telepeseknek.380 Az állattenyésztés megsegítése érdekében pedig a válság éveiben több mint 200 tenyészállatot (ebből 184 tehenet és 38 bikát) juttattak a dél-szlovákiai kolóniákra. Mivel a kolonista birtokok egy részének a helyzete továbbra is válságos volt, az ÁFH 1932-ben a Zemská Banka pozsonyi kirendeltségében egy külön számlát nyitott, amelyből kamatmentes, illetve alacsony kamatú hiteleket nyújtottak a rászoruló telepeseknek. A hároméves törlesztési időre nyújtott hitel nagysága nem haladhatta meg az 1500 koronát, ha azonban 1000 korona alatt maradt, akkor kamtmentes volt.381 Bár a világgazdasági válság jelentősen behatárolta azoknak a lépéseknek a lehetőségét, amelyeket a telepesek érdekékben az állam megtehetett, a telepesek helyzete a harmincas évek elejének kiútkeresései során is állandóan napirenden volt. S mivel az illetékesek is észlelték azt, hogy a gazdák helyzetében a különféle segélyakciók csupán átmeneti könnyítést hozhatnak, más megoldásokat is kerestek. Ezért vetődött fel a kiutalási törvény megváltoztatásának a lehetősége, amelynek legfontosabb elemeként fel kívánták oldani az oszthatatlan parasztgazdaságokra vonatkozó korlátozásokat, vagyis meg kívánták engedni ezek szabad adásvételét és örökítését. Ez lehetővé tette volna, hogy a gazdasági csőd felé haladó telepesek eladhassák birtokaikat, s más tevékenységbe kezdjenek. Az ÁFH 1931. február 21-i ülésén, ahol szóba került a parasztbirtokokra vonatkozó megkötések feloldása, úgy becsülték, hogy ebben az esetben kb. ezer telepes válna meg birtokától, s költözne új lakóhelyre, feltehetően vissza eredeti 378 NA ČR, f. SPU-VŠ, k. 246, Zpráva pre pána prezidenta. 379 Pozemková reforma, 12, 1932. 6. sz. 109. p. 380 Uo. 381 Pozemková reforma, 12, 1932. 3-4. sz. 64. p.
