Simon Attila: Telepesek és telepes falvak Dél-Szlovákiában a két világháború között - Nostra Tempora 15. (Somorja, 2009)
6. Gazdálkodás és élet a koloniákon
130 Gazdálkodás és élet a kolóniákon Ha a Szlovákiában létrehozott kolóniákat megtekintjük, könnyen felfedezhetjük a települések szerkezetében, valamint a telepesek házaiban fellelhető hasonlóságokat. Ennek az okát abban kell keresni, hogy a földhivatal által alapított kolóniák beépítési terveit és az egyes lakóházak és gazdasági épületek terveit is az ÁFH dolgozta ki, ha pedig valaki külön építésszel készíttette el az új ház tervét, azt jóvá kellett hagyatni a földhivatal illetékeseivel. A kolóniák kiépítésével az ÁFH V. ügyosztálya foglalkozott, amely a kiépítendő kolónia természeti viszonyainak, közlekedési lehetőségeinek és egyéb adottságoknak a figyelembevételével dolgozta ki a kolónia beépítési tervét. Mivel a legtöbb állami kolónia a Csallóköz sík vidékein, egy-egy volt gazdasági udvar köré épült ki, ezek a falvak általában szabályos alaprajzú településekké fejlődtek. A volt gazdasági udvar környéke jelentette a kolónia központját, itt épült az iskola, a templom, itt voltak a raktárak és a különféle gazdasági épületek. A kolónia centrumát pedig a telepes házak sora vette körül, olykor teljesen szabályos elrendezésű utcákkal. Ilyen elrendezésű kolóniának mondható többek között a Szigetmajor helyén felépült Hurbanova Ves, Bimbolapuszta vagy a Taksony melletti Štefánikovo kolónia. 16. kép. Bimbolapuszta beépítései terve tO&sloujavcLci ructn felosztott nagybirtok adottságai, a telepesek tapasztalatai és magukkal hozott hagyományai is befolyásolták a kialakuló kolónia alaprajzát. A hosszúkás alakú birtokokon olykor szabályos szalagtelkes típusú települések épültek ki, ahol kolonista házak hoszszan egy sorban egymás mellett feküdtek. Ilyen elrendezésű Hodžovo, Kisfajkürt, Eklipuszta, Gadóc vagy Gernyőpuszta kolónia. E két utóbbi esetében a birtok alakján kívül
