Lampl Zsuzsanna: Magyarnak lenni. A szlovákiai magyarok értékrendje - Nostra Tempora 14. (Somorja, 2007)
A stabil magyar választópolgár portréja, avagy a szlovákiai magyarok politika iránti érdeklődése és választási hajlandósága 2001 és 2006 között
Választási hajlandóság 83 18. táblázat. Az elégedetlenség alakulása 2002 2003 2006 Az országot szétrablók még mindig szabadlábon vannak 67%63% 71% Korrupció 48%22% 66% Nem javított a szociális helyzeten 33%34% 61% Nem jött létre magyar egyetem 32%Nincs magyar püspökség 32%38% 50% Nem sikerült a közigazgatási reform 28%34% 43% Nem rendezték a nevesítetlen földek ügyét 28%31% Az oktatásügyben nem következtek be lényeges változások 26%26% 44% Túlságos engedékenység, nagy megalkuvás 16%19% 37% A párton belül széthúzás van 14%16% 39% Az MKP-nak nincs hatékony gazdasági programja 13%22% 23% Dél-Szlovákiában nem csökkent a munkanélküliség-52% Dél-Szlovákiában nem emelkedett az életszínvonal-54% A kultúrában nem következtek be lényeges változások-36% Megjegyzés: * - Nem szerepelt a válaszlehetőségek között 2.7. Amit a kérdőfv nem árul el Az eddig ismertetett eredmények többsége a kérdőíves felmérésekből származott. Az alábbiakban néhány olyan érdekességet szeretnék ismertetni, amelyek az interjúalanyokkal folytatott 2003-as és 2006-os beszélgetések során láttak napvilágot. Úgy gondolom, általuk színesebé válik a szociológiai paletta, árnyaltabb képet kapunk a szlovákiai magyarokról. 2.7.1. Hogyan látták az emberek az MKP-t 2003-ban? A 2003-as felmérésben szlovák nemzetiségűeket is megszólaltattunk, így képet alkothattunk arról, hogy eltér-e, s ha igen, miben a magyar és a szlovák interjúalanyok MKP- vel kapcsolatos véleménye. A magyarok - főleg a nyugat-szlovákiaiak - elismeréssel szóltak az országos képviselők felelősségteljes munkájáról. Sokkal nehezebb a dolguk, mint a szlovák pártok képviselőinek, mondták, mert ha valamit rosszul csinálnak, máris őket kiáltják ki bűnbaknak. Az elismerés mellett azonban kritikus vélemények is elhangzottak. A középszlovákiai interjúalanyok többsége azt állította, hogy az MKP megalkuvó politikát folytat. Egyetlen célja, hogy bennmaradjon a kormányban. Azt is nehezményezték, hogy a pártnak nincs regionális politikája. Valamennyi magyar interjúalany éles kritikával illette az MKP káderpolitikáját. Konkrét példákat hoztak fel: a párt színeiben induló polgármesterjelölteknél nem szerepelt kritériumként az iskolai végzettség, így vannak olyan polgármesterek, akik még érettségivel sem rendelkeznek. Hogyan tudnák hát elbírálni a különböző beadványokat vagy akár a pedagógusok munkáját? Vannak olyan helyi képviselők is, akik szlovák iskolába járatják a gyereküket. Ezek után hogyan várható el tőlük, hogy a magyar iskolát támogassák, a magyar érdekeket védjék? Vannak továbbá olyan képviselők is, akik egészségügyi okok miatt soha nincsenek jelen a fontos megbeszéléseken. Miért nem adják át a helyüket másnak?
