Lampl Zsuzsanna: Magyarnak lenni. A szlovákiai magyarok értékrendje - Nostra Tempora 14. (Somorja, 2007)
A stabil magyar választópolgár portréja, avagy a szlovákiai magyarok politika iránti érdeklődése és választási hajlandósága 2001 és 2006 között
48 A stabil magyar választópolgár portréja... es választások előtt nagyjából 60%-ot tett ki ez a csoport, a 2006-os választások előtt már az 50%-ot sem érte el.15 Mielőtt azonban az okok keresésével foglalkoznánk próbáljuk meg előbb pontosabban behatárolni, kik képviselik a pozitív, valamint a negatív választási hajlandóságot és kik alkotják a bizonytalanok csoportját. 2.2. A választási hajlandóságot befolyásoló tényezők Az alábbiakban kifejtjük, hogy az eddig vizsgált valamennyi időpontban milyen szociodemográfiai és egyéb tényezők hatottak a választási hajlandóságra. 2001-ben 75%-os pozitív választási hajlandóságot, 16%-os negatív választási hajlandóságot és 9%-os választási bizonytalanságot mutattunk ki. Átlagon felüli pozitív választási hajlandóságot a férfiak (82%), a középkorúak (81%), a szaktanintézetet végzettek (77%), az érettségizettek (86%) és a felsőfokú végzettségűek (87,5%) körében tapasztaltunk. A nőket (69%), a fiatalokat és az idősebbeket (mindkettő 72%), valamint az alapiskolai végzettségűeket (69%) átlagon aluli pozitív választási hajlandóság jellemezte (lásd 6. ábra). Átlagon felüli negatív választási hajlandóság figyelhető meg a nőknél (19%), az idősebbeknél és az alapiskolai végzettségűeknél (mindkettő 20%). A legbizonytalanabbak ugyancsak a nők voltak (12%) és a fiatalok (15%). A vizsgált szociodemográfiai jellemzők közül leginkább az iskolai végzettség befolyásolta a választási hajlandóságot. Kiderült továbbá, hogy az alapiskolai oktatás nyelve is kihat a választási hajlandóságra: a magyar alapiskolát végzettek 77%-ánál mutatható ki pozitív választási hajlandóság, ezzel szemben a szlovák alapiskolát végzetteknek csupán 58%-ánál. Ugyanakkor a szlovák alapiskolát végzetteknek a legmagasabb a negatív választási hajlandósága. 15 Ez a választási eredményekben is megmutatkozott, hiszen az MKP 51 958 szavazattal kapott kevesebbet, mint négy évvel korábban (vö. Öllös 2006, 26). Ez azt jelenti, hogy korábbi szavazatainak 16%-át elvesztette (2002-ben 321 069, 2006-ban viszont csak 269 111 szavazatot kapott), mégpedig akkor, amikor a pozitív választási hajlandóság 9-12%-kal csökkent. Ugyanakkor az MKP-ra szavazók aránya arra enged következtetni, hogy a magyarok választási részvétele meghaladta az összlakosság választási részvételét, amely 2006-ban 54,67% volt.
