Lampl Zsuzsanna: Magyarnak lenni. A szlovákiai magyarok értékrendje - Nostra Tempora 14. (Somorja, 2007)
A szlovákiai magyarok politikai identitása
100 A szlovákiai magyarok politikai identitása nos és a nemzeti értékrenddel. A demokraták a többieknél fontosabbnak tartották magyar nemzetiségüket és az olyan általános értékeket, mint a család, a másoknak nyújtott segítség, a közösségi problémák iránti nyitottság. A tekintélyelvűek és a liberálisok sokkal kevésbé kötődtek a nemzethez mint értékhez. Ugyanakkor a tekintélyelvűek inkább a keresztény-konzervatívként definiált általános értékrend alacsony iskolai végzettségű képviselői közül kerültek ki, míg a liberálisok inkább a 35 éven aluli középfokú végzettséggel rendelkező modernizáltak közül, akik az általános értékek szintjén a sikert, a függetlenséget, a céltudatosságot és az érvényesülést preferálták. 3. 2001 - MEGVÁLTOZOTT IDENTITÁS? Módosult-e a 21. század elején - s ha igen, milyen irányban - a szlovákiai magyarok politikai identitása? Erre a kérdésre a Fórum Kisebbségkutató Intézet 2001. júniusában lefolytatott értékrendkutatásának eredményei alapján próbálok válaszolni. 2001 júniusában a politikai identitást kétféleképpen is vizsgáltuk: 1. A megkérdezettek különböző politikai értékrendekre jellemző állításokat értékeltek aszerint, hogy melyikkel milyen mértékben értenek egyet. 2. A megkérdezetteknek két olyan kérdésre kellett válaszolniuk, amelyek politikai identitásukra vonatkoztak. Ez a két megközelítés különböző módszertani alapokból indul ki, s a kapott eredmények is más-más elemzést igényelnek. Mindezt e helyen nem tartom fontosnak részletezni, csupán a következőket jegyzem meg: míg a második megközelítés (nevezzük szubjektívnek) lényege, hogy a feltett kérdésekre adott válasz egyben önbesorolást is jelent, az első megközelítésnél (nevezzük objektívnek) a felsorolt állítások értékelése alapján a kutató tárja fel, milyen politikai értékrendeket képviselnek a válaszadók. A két megközelítésnek nem okvetlenül kell egyforma eredményt hoznia.26 Nézzük előbb az objektív megközelítést. 3.1. Objektív megközelítés Az alábbi táblázatban látható az a tizenkét standard kijelentés27, amelyet a megkérdezettek értékeltek. A mellettük szereplő két számadat azt fejezi ki, hogy a megkérdezettek mekkora hányada azonosult a felsorolt állításokkal, illetve hány százalékuk adott semleges (nem egyetértő, de nem is elutasító) választ. 26 Ismert példa: általában senki sem vallja magát rasszistának, de ha megnézzük, ki milyen értékeket vall, önbesorolás nélkül is tudjuk, kivel állunk szemben. 27 Standard abban az értelemben, hogy kérdőíves adatfelvétel során a politikai identitást leggyakrabban ezekkel az értékítéletekkel vizsgálják
